Az túlzás, korán, de végül felkeltünk. Möci összeállította a reggelit. Átnéztem a teniszütőket és kiválogattam a nekünk megfelelőket.
Feldaraboltam a kacsa far hátat és leválasztva róla a hájakat bedobtam főni egy nagy fazékba. A hájat külön lábasban tettem oda sülni.
Tizenegyre odaértünk bringával a teniszpályára. Először én próbáltam irányítani Möci kezdő mozdulatait, de Áron rögtön átvette az irányítást és ő tanítgatta. Később számoltuk az eredményeket. Áron mindkettőnket, én csak Möcit győztem le.
Hazajövet nekiálltunk az ebéd készítésének. Emőke pucolta a zöldségeket, Möci állította össze a levest. Már saját termésű újhagyma is került bele, én pedig a kacsatöpörtyűt láttam el sós fokhagyma zúzalékkal. Ebéd után mindenki visszavonult pihenni.
Úgy néz ki, hogy a cseresznyefánk megbetegedett és az idén nem lesz termése, ezért Emőkével átmentünk Bénihez és ott cseresznyéztünk.
Emőke megnézte a szomszéd telket magának, mivel eladó. Fel is hívtuk a tulajt, hogy bemennénk a faházba megvizslatni. Szólt Zoli bácsinak, aki bevezetett, de az nem tetszett. A telek körülbelül fele annyit éri, mint amennyiért kínálják. Emőkét is csak úgy érdekli a telek, hogy a faház nélkül.
Elkezdtünk pakolászni, hogy hat óra környékén el tudjunk indulni hazafele, de mire mindent bepakoltunk, már majdnem hét óra lett. Mindenki érzékeny búcsút vett Möcitől, mert ő marad.
Útközben csak az új Bureknél álltunk meg. Áron almás pitét, én pedig egy szalonnás lángost vettem. Nyolckor kezdtük el a felhurcolkodást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése