inverteres klíma

Egy türelmetlen reggeli telefonáló csörgésére ébredtünk. Végül, reggel nem sikerült megtudnunk, hogy ki volt, mert mire felvettük volna, már abbahagyta a csörgést. Úgy látszik csak az volt a célja, hogy felébresszen bennünket. Az egész csörgésnek annyi volt a hozadéka, hogy még az erős napsütés előtt meglocsolhattam a veteményest. Ha meggondolom, hogy egy hónapja ültettem el a zöldbabot és még mindig nem terem, akkor elég sok a munka ráfordítása. Az is igaz persze, hogy amíg mi az Adrián voltunk, addig Zoli bácsi egy kicsit elhanyagolta a locsolását.

Mára sem ígért a meteorológia lehűlést, sőt 39 fok Celsiusszal riogat. Most, hogy még nem kapnak napot a napelem táblák  lemostam azokat is, mert az volt a gyanúm, hogy a több mint egy hónapos eső szünet miatt a rárakódott portól csökkent a teljesítménye.

Möci bekerekezett a faluba feladni Áronnak a levelet és fog hozni kiflit a reggelihez és sört  a kánikulához.

Reggelire Möci sok mindent készített, de én csak egy csésze forró halászlét ettem pirítóssal. Pontosan olyan finom lett, mint amilyennek elképzeltem.

Közben kiderült, hogy ki volt a reggeli telefonáló, mert ismét csengett a telefon és az úr már a kapuban várt a bebocsáttatásra. Még az elutazásunk előtt kértem egy árajánlatot, egy inverteres klíma berendezésre, hogy a napelemes többlettermelését ne kelljen nyomott áron eladni az ELMŰ-nek, a vele járó jövedelem adó bevallásának macerájáról nem is beszélve. Akkor a cég azt mondta, hogy az árajánlat elkészítéséhez egy helyszíni  bejárásra van szükség. Most jöttek.

Az úr alaposan felmérte a terepet, de az előzetesen becsült bekerülési érték közlésénél nem volt kíméletes egy esetleges szívinfarktus kialakulását illetően. Möcivel azt beszéltük meg, hogy az írásos árajánlat megérkezése után fogjuk eldönteni, hogy megéri-e vagy sem.

Hívtam a Tósa Sanyit, hogy ugorjon be az autójába és jöjjön el Dömsödre. Úszásra, teniszezésre és egy finom lazac halászlé ebédre hívtam. Neki csak egy óra az út és ez egy kellemes program lett volna. Végül megtalálta az egyetlen akadályozó tényezőt: reggel már bekapott egy vodkát és így nem ül a volán mögé. Elfogadtam, majd egy másik alkalommal megoldjuk.

Be kellett dobni az Áronnak írt levelet. Möci rábeszélt egy hosszabb kerékpár túrára a Duna parton, mert határozottan emlékezett arra, hogy ott van egy postaláda. Lementünk egészen a Sirály fogadóig. Postaládát ugyan nem találtunk, de legalább bringáztunk egy jót. Ott pihentünk egy kicsit, majd elindultunk visszafelé.

Úszkáltunk egyet a Dunában és közben olyan jó szél kerekedett, hogy elhatároztam, összerakom a szörföt és rápattanok. A szörf összerakása többször annyi időt vett igénybe, mint amennyit a vízen voltam vele. A gábli (Gábelbaum) feszítőjének volt egy problémája, amit szerettem volna megkonzultálni a nagy szörfös Feri bácsival.

Átsétáltunk a Gabikáéhoz. Szilvászkodtunk, majd meghívtuk őket egy lazac halászlé ebédre. Át is jöttek, de a Feri bácsinak otthonról hozták az ebédet, mert ő a halászlét nem szereti.

Gabikának nagyon ízlett a főztöm. Mind meg is ette. Utána kávéztunk és sokat dumáltunk. Baromi meleg volt, közel 40 fok Celsius elmentek, mi megint beugrottunk a Dunába.

Boróka kérdezte, hogy nem szeretnénk-e megint kapni egy adag spenótot. A válasz egyszerű volt, mert erre már azóta aspirálunk, hogy az Aszódiéknál ettük azt a spenótos hasét.
Möci ismételt bicikli túrára szedett rá. Igaz, hogy először csak a Petőfi fáig, de ott egy kis pihenő után meghosszabbította a végcélt a strandig (ha nyitva van). A strand nyitva volt és a lemenő nap mellett már egy szál ember sem volt benne, így megtehettem, hogy ledobtam a gatyámat és úszás meztelenül. Elúsztam egy kikötött vitorlásig, alaposan megmustráltam, majd vissza. A kiszállást a vízből az komplikálta, hogy időközben kikötött egy nagy kenu tinédzser fiúkkal és lányokkal, de a szürkületben már nem zavartattam magam nagyon.

A mai nap után, akkor sem lenne szükségem altatóra, ha egyébként szednék néha.