Nem sokkal reggeli után telefonált Lacika a rossz hírrel, Schaffer Laci barátunk meghalt. A napos ég számomra beborult. Nem csupán a közös emlékeink tolultak fel, de Laci nem ezt ígérte. Legutóbb azt beszéltük meg, hogy a nyáron megismételjük Dömsödön azt a rakott krumplit, amit egyszer sütöttem neki és Marcsinak. Akkor ő, miután többször szedett a tepsiből, azt mondta, hogy ilyen finom rakott krumplit még életében nem evett. Ez azért volt nagy szó, mert Laci, aki számos szakácskönyv illusztrációinak volt a fotósa, sok finom kajához hozzájuthatott. Ennek a rakott krumplinak csak egy specialitása volt, de "Rakott krumpli Sefinek" címmel került be a saját szakácskönyvembe.
Rögtön írtam egy SMS-t Marcsinak és Ádámnak, de ez nem nyugtatott meg. Még sokáig nem fogok tudni megbékélni a gondolattal, hogy Sefi nincs. Nagy fotóművész volt és fantasztikus EMBER.
Ahogy befejeztük a reggelit, Áron szedte az úszócuccait és lelépett. Azt mondta, majd jön.
Elkezdtem mesélni Möcinek Sefiről történeteket. Az egyik arról szólt, hogy egy céges hajókirándulásunkon ő fotózott, hogy én is mulathassak a többiekkel. Ettől Möcinél beakadt a probléma és már csak az érdekelte, hogy ki volt az a nő, akivel én a céges bulin mulatoztam. Hiába mondtam, hogy a másik 140 emberrel, ettől még jobban elromlott a hangulatom.
Egész nap nem tudtam függetleníteni magam Schaffer Laci emlékétől.
Estefelé megint elkezdett szemerkélni az eső. Közben az elektromos főző lapot megpróbáltam megjavítani, mert ha az rá volt dugva a 220 V-os hálózatra, akkor a központi elosztó szekrényben mindig leverte a biztosítékot. Az alsó lemez leszereléséhez nagyon speciális bit-re lett volna szükség, mert a csavarfejben egy háromszög alakú nyílás volt. Ilyen bit fejet még csak nem is láttam. Elővettem a szekrényből a speciális bit készletet, de háromszög csúcsút abban sem találtam. Végül a hatszög csillag alakú nyitotta ezt a csavart. Hiába sikerült szétszedni a főzőlapot, a zárlatot nem találtam meg.
Möci elment Áronért és elmagyarázta neki, hogy nem illik valakikre rátelepedni, még akkor sem, ha udvariasan marasztalják. Sikerült még időben meglátogatni a vizes blokkot, mert nyolc óra körül már alig van melegvíz. Korán feküdtünk le, de amint elaludtunk úgy eleredt az eső, hogy azt hittük, hogy leszakad az ég alja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése