Délelőtt elindultunk, hogy a Second Hand műszaki üzletben nézzünk egy hűtőszekrény. Útközben benéztünk Lacibácsiékhoz, mert Áron nem találta a LaCoste trikóját. Se a trikó nem lett meg, se a Second Hand, mert az már Dunaharasztiba költözött.
A hibás platnit bevittük a villamossági boltba, hátha a tulaj segítségünkre tud lenni a leégett vezeték krimpelésében.
Möci azt javasolta, guruljunk át Ráckevére, hogy vásároljunk néhány dolgot a Lidl-ben. A legfontosabb a tejszínhab volt az ebéd utáni fagylalthoz.
Ha már erre jártunk, becsöngettünk Busz Gabiékhoz. Kapóra jöttünk, mert az újonnan vásárolt satuja javításra szorult.
Mire visszaértünk a fiúk már kellőképpen éhesek voltak. Grill csirkét ettünk sült krumplival és kovászos uborkával. A nap fénypontja a fagylalt volt
Onnan tudtam, hogy Norciék megérkeztek Magyarországra, mert a nevemre szóló hitelkártyán történt egy terhelés, amit a Deichmann-nál vásároltak és annak megtörténtéről a bank SMS-ben értesített. Először még kezdtem csodálkozni, hogy már ennyire kihagy az emlékezetem, hogy arra sem emlékszem, hol és mit vásároltam egy fél órával ezelőtt. De aztán hamar rájöttem, hogy ezt nem mi követtük el. Meg is lepődött Norcikám, amikor felhívtam és közöltem: "látom itthon vagytok."
Egyeztettük a programjainkat. Norcikám azzal adott még egy lökést Áron Tócsa táborba küldésre, hogy Arti és Leó már nagyon várja, hogy találkozzanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése