2015. április 25., szombat

Csirke a római tálban

Egyedül mentem a piacra angol szalonna, sütni való szalonna, egy egész csirke, és egy doboz tojás.

Hentesnél debrecenit vettem a holnapi reggelihez.

A villamos boltban, ha már ilyen közel vagyok, akkor csak egy csatlakozót kerestem az világítást bekapcsoló szerszámszekrényhez.

Vasudvarban egy tubus szilikont kellett vennem, mert az összes többi, ami otthon volt, beszáradt.

Csavar szaküzletet is a szekrény miatt kellett felkeresnem és ott majdnem mindig megkapom, amit keresek, csak az a probléma, hogy a bácsi olyan alacsony árakat mond, hogy azt nem is értem. Szerintem ő 40-50 évvel ezelőtt árazta be a csavarjait és az óta alszik, és nem veszi észre, hogy már minden hússzor annyiba kerül. Most például két féle olyan csavarból kértem 10-10 darabot, amilyeneket máshol hiába kerestem volna. A bácsi akkurátusan felírta egy darab papírra, majd elnézésemet kérte, legyek türelemmel, mert ez csak a külső raktárban van.  Amikor megjött, még egyszer kérte az elnézésemet, a várakoztatás miatt. Gondosan átszámolta és becsomagolta a csavarokat, majd leült a számítógép elé, hogy megnézze az árakat és kiállította a számlát. Nagyot sóhajtott – mint aki azt mondja: sajnos  ez ennyi – „Ötven forintot kérek.” Ez nekem olyan volt, hogy kínomban megkérdeztem: „Nem adhatnék 100-at?”
-          Miért, adjak még 10-10-et?
-          Adjon.

Visszaérve elkészítettem a reggelit és a tálaláskor már Áront is kicsaltam az ágyából.

Sajnos az ősszel Gáboréktól örökölt egyetlen szőlőkaró, amit nagy gonddal, akkor azonnal elültettünk, nem akar megeredni.

Felszereltem a huzika elektromos központjába kis kínai digitális voltmérőt.  
Áron átbiciklizett Levente barátjához, de Levi egy osztálykiránduláson volt.

Feltettem a sok zöldséges csirkelevest, meg a csirkét is rátettem a zöldségágyra a római tálban. A fenekébe betettem egy hajától megfosztott narancsot és a csirkét jól megtűzdeltem fokhagymával.

Átmentem Bénihez megnézni, hogyan dolgozik nála a festő-mázoló, mert a mi ablakainkra, zsalugátereinkre is ráférne egy állagmegóvó favédő mázolás. A mester átjött és felmérte a munkát, azzal, hogy holnapra ad egy árajánlatot.

Két paradicsom palántát már a végleges helyére ültettem és egy-egy karót is leszúrtam melléjük.

B. Gábortól kértem két vezetékvégződést, hogy be tudjam kötni a digitális voltmérő chipet. Beszereltem és nagyon jól szuperál. Nagyon tetszett. Ezentúl nem kell minden alkalommal elővennem a voltmérőt, mert itt állandóan kiírja az akkumulátorok feszültségét.

Az ebédre feltálalt csirkelevesnek csak Mannánál volt sikere, mert ő az aprólékot imádja.

Délután kiteregettem a leáztatott bélyegeket és amelyek már majdnem megszikkadtak, azokat be is tettem a préselő könyvekbe.


Este átjött Anna és így hárman ettük a római tálból a sült csirkét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése