2015. április 27., hétfő

Nagyi 88 éves

Csak az után keltem fel, hogy Áron elindult a suliba. Nem is hinném ha nem látnám az órán, hogy a reggeli szertartás több mint egy órát vesz el a mindennapokból.

Mire leültem a számítógép elé, már majdnem 9 óra volt. Egy óra duolingozás.

A jó munka jutalmául benéztem az arduino rejtelmeibe. A programozási felületet már előteremtettem, de továbblépnem még nem sikerült.

A posta meghozta a két LED-es fényszóró izzót, aminek a működésére nagyon kíváncsi vagyok.

Ebédre a Dömsödről hozott csirkés maradékból tálaltam magamnak.

Nagy levegővétel után folytattam az ablaktisztítást. A kilencből már nyolc készen van.

Pihenés gyanánt sikerült elvesztenem egy online sakkpartit.

Amikor hazaért Áron, szomorúan számolt be arról, hogy hiába csöngetett Nóra nagyinál, hogy felköszöntse a 88-ik szülinapján, vagy nem volt otthon, vagy nem hallotta meg a csöngőt.

Amikor Emőke is megérkezett, megbeszéltük, hogy előbb egy kis ebcsora és utána hárman elmegyünk az IKEA-ba.

Én készítettem egy sült-szalonnás tejfölös, túrós csuszát és azt harmadoltuk, Áron viszont a lencsefőzelékből is kért, amit Emőke melegített meg.

Nagy nehezen elindultunk az IKEA-ba. Néztünk Emőkének egy kis asztalt az erkélyre, Áronnak vettünk egy színes ceruza készletet és mindehhez két darab üvegmosó kefét, meg egy garnitúra AA-s ceruza elemet és egy garnitúrát az AAA-sból.

Amíg mi az IKEA étteremben elköltöttünk egy tál lazacot, meg egy ráksalátát, addig Emőke átment az Auchanba, hogy ott is megnézze, hogy ott milyen a kis asztal felhozatal.

Végül dolgavégezetlenül jöttünk haza, mert a fregoli csigát, meg a fa reluxát is elfelejtettem megnézni, amit a Dömsödi istállóban terveztem biciklitárolásra felhasználni.

Hazaérve bementünk a CBA-ba sörért és camembert sajtért, miközben Áront felzavartam, hogy fürdés és lefekvés.

Megírtam a mai blog bejegyzést, Emőkének pedig átvittem az 1/3 túrós csuszát.


A fürdés és a lefekvés még ment, de a villanyoltás már nem annyira. Áron még kilenckor is azon vitatkozott, hogy neki mennyire elegendő az az idő alvásra, ami reggel ½ 7-ig eltelik. ½ 10-kor ultimátumot jelentettem be a villanyoltásra, amiből végül az lett, hogy ismét elkoboztam a wifi kulcsot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése