2015. április 4., szombat

Manna az állatorvosnál

Nyolckor ébredtünk. Manna ott aludt a lábamon. Amikor mondtam neki, hogy fel kellene kelnünk, mert őt várja a doktor bácsi, akkor elkezdte a napi tisztálkodást.  

Nem húztuk holmi reggelivel az időt, hiszen úgysem volt itthon tojás, így a reggelit is a piacozás utánra halasztottuk.

Mannát beraktuk a hordozókájába, de valahonnan mintha megérezte volna, hogy most ez nem egy normális út, nem nagyon akart bemenni és még az autóban is nyávogott.

Az állatorvoshoz érve kellett egy keveset várnunk a sorunkra. 

Áron azt találta ki, hogy addig ő elmegy a piacra és bevásárol, csak mondjam meg, hogy mit kell vennie. Mondtam, hogy vegyen lencsét, zöld kupakos Nescafét, két doboz tojást, tejfölt és valami sonka félét, elvégre húsvét van.

Mire Áron visszaért, már mehettünk is be a dokihoz. Odaadtam az Emőke által írt feladatlapot, amit  az állatorvos úr akkurátusan sorban végigcsinált. Szerinte Manna nagyon jól viselte a tortúrát.

Még egy pillanatra visszamentünk a piacra, de csak egy kis sütni való szalonnáért, meg egy darabka angol szalonnáért és friss hónapos retekért meg a zöld kupakos nescafé-ért, amit Áron elfelejtett megvenni.  

Hazafele csak a gyógyszertárba kellett beugranunk egy injekciós tűért, ha esetleg kell a Gabikáék nyomtató patronját utánatölteni, meg a vegyesboltba, ahonnan az utolsó ½ kilós kárpát kenyeret sikerült elhoznunk. Drága Rózát idézem megint: „Gabika, te burokban születtél.”

A vegyesbolt előtt találkoztunk össze Gulyás Judittal. Puszival kívántunk Boldog áldott Húsvétvárást és megígértük, hogy valamelyik nap meglátogatjuk őket.

Itthon azonnal nekiláttam a reggeli készítésének. Új kefir, bundás kenyér, sült szalonna, angol szalonna, sajt, újhagyma és retek. Szerintem mi délig nem leszünk éhesek. Áron nagyra értékelte, hogy megint van kefir.
Délelőtt átjöttek Gabikáék. Jókat dumáltunk. Gabikának megmutattam a kütyüjén, hogyan működik a Qi vezeték nélküli akkutöltés technológiája, majd amikor láttam rajta, hogy ez neki nagyon tetszik, akkor közöltem, hogy ez a mi húsvéti ajándékunk.

Nem tudom eldönteni, hogy melyikünk örült jobban, Ő, aki kapta, vagy mi, akik ezzel örömöt szerezhettünk.

Ebédre bekaptuk a tegnap elkészült csirkeaprólék levest. Egy külön kis tányérban mind a ketten adakoztunk Mannának.

Közben odatettem a lencsét főni és az új adag kefirt.

Délután átjött Feri bácsi. Hozott nekünk egy dobozban négy szépen feldíszített kaszinótojást és segített elindítani a szivattyút.

Minden szomjazónak (3 smaragdra, meggyfa, szőlő, ültetvényes) tudtam adni elegendő vizet.


Áron leginkább Internetezett, én pedig megnéztem, hogy van-e valami nézhető film a TV-ben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése