Egy kicsit szorongtam, hogy vajon
fel fogok-e időben ébredni ahhoz, hogy 9-re beérjek a Berencsi
doktornőhöz vérvételre, de azután a 8:18-as felkelés után annyi időm még
maradt, hogy kényelmesen induljak el.
Áron kérte, hogy hagyjak itthon
pénzt és mire visszajövök, ő fog felhozni a CBA-ból friss tejet, hogy tudjak
kefirt készíteni, no meg a reggelihez.
Az érsebészeten észrevett a
doktornő, amint a beteg felvételen jelentkeztem. Adja ide a TAJ kártyáját,
felveszem, mert most nincs itt senki, aki felvegye.
Közben egy orvos, aki a
betegfelvevő székében ült, éppen lebeszélt egy beteget a közeli műtétjéről, mert
most átépítik a műtőt. Inkább jöjjön vissza majd ősszel - mondta. Az egész érsebészet jobban hasonlított egy
gyárra, mint egy kórházra.
A doktornő semmi perc alatt
végzett velem, majd 2 és 3 között kell felhívnom az eredményért.
Hazaérve megreggeliztünk, (egy-egy
tükörtojás sült szalonnával és a maradék francia saláta, majd egy szelet mákos bejgli
tejjel, illetve tejeskávéval.) és bekészítettem az új kefirt.
Áron azt kérte, hogy egy óra
hosszan ne zavarjam a szobájában (10:57), majd később (12:02) fel volt háborodva,
hogy miért nyitottam be. Ezen egy kicsit összekaptunk, de egy fél óra múlva el
tudtunk indulni Budaörsre a K&H bankba. Ott rendeztük mind a kettőnk számlakivonatát.
Visszafele Áron elvitt a kedvenc
pizzázójába ebéd gyanánt.
Amíg Áron délután a Leóval
skype-olt, addig én egy picit belenéztem az arduino (robotika) programozásába.
Érdemesnek találom annyira, hogy egy kicsit beletanuljak.
Áron – nem tudni miért – abban állapodott
meg a fiúkkal (Olivér és Bálint), hogy húsvéti szünet lévén ma elmarad a
gyerek-német óra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése