Már a reggeli után nekikezdtem az almák feldolgozásához. Nagyon macerás munka. A kivágott részeket gondosan
berámoltam egy jól lezárható zacskóba. Ezek majd visszaszállításra kerülnek a
Dömsödi komposztálóba. A gyümölcs centrifugálásra már a két gép közül csak
egyet lehetett hibátlanul üzembe helyezni. A másik több sebből vérzik, majd
megkeresem a gyümölcscentrifugákkal foglalkozó szervizt, hogy megtudják-e
javítani és egyáltalán érdemes-e megjavíttatni.
Mire az almák nagy részének a darabolásával és a rossz részek
eltávolításával végeztem, addigra Áron is hazaért. Eldicsekedett az új tanév
első ötösével (média, amit az iskola igazgatója tanít).
Utána nekiesett a nagy halom almadarab centrifugálásának. Sok üveg
almalé gyűlt össze, alig fértek be a hűtőszekrénybe. Megkóstoltuk, nagyon finom
lett és főleg bió.
Áron még este felhívta Nóra nagyit és javasolta neki, hogy a hétvégére
jöjjön le velünk Dömsödre. A válasz a szokásos volt: „Jó, de akkor erről még
majd beszéljünk, hívjatok.”
Este kinyomtattam Áronnak a VIII. a. osztályos öntapadós címkéit, de
mire kész lettem vele Áron már aludt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése