Reggel úgy láttam, hogy Áron már sokkal jobban van, de azért kértem,
hogy mindenképp maradjon ágyban. Gyorsan készítettem reggelit és az ő részét
bevittem és az ágyban tálaltam.
¾ 9-kor elindultam Posta Lacihoz Csepelre. A műhely még nem nyitott ki,
de otthagytam az autót és telefonon megbeszéltem vele, hogy a kulcsát és a
forgalmit bedobom a postaládájába.
Hazaérve egy csomó befizetnivaló csekk várt, amik most kivételesen
befizetetlenül fognak még várni jövő hónap 12-éig, mert akkor jön meg a
nyugdíj.
Ebédre megmelegítettem a tegnapról megmaradt csurgatott tojáslevest,
aminek próbáltam enyhíteni a túlzott ecetességén, de Áronnak még így se nyerte
el a tetszését. Utána túrós csusza és köröm pörkölt volt, desszert gyanánt
pedig Dömsödi alma, körte és dió, ami mellett CBA-ból vásárolt szőlő volt.
Este felhívott Sch. Éva, hogy lemennék-e a Nagyszeben térre, megnézni a
lakásában a tűzhelyet, mert a bérlője nem tudja kikapcsolni az elektromos
sütőt.
Természetesen azonnal legurultam és megállapítottam, hogy a tekerő gomb
el van repedve. Lehúztam a gombot és egy kulcs segítségével sikerült
kikapcsolnom. A kislányát egyedül nevelő anyuka kikerült a kétségbeeséséből.
Hamar visszatértem és jó éjszakát kívánva Áronnak betakargattam és
eloltottam a villanyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése