2015. szeptember 11., péntek

Megérkezés Dömsödre

Áron 7:15-kor indult a suliba. Nekem is ez idő tájt kezdődött a Duolingo. Utána én is felkeltem és készítettem magamnak egy reggelit.

Az idő nagyon hűvösre fordult és a lakásban is hideg van (15-16 °C). Hogy ez Dömsödön ne okozzon majd kényelmetlenséget, elővettem a mobiltelefont és bekapcsoltam a Dömsödi fűtést.

Veronikával megbeszéltem,hogy a hétvégén felhozzuk a trambulint Dömsödről és ha találok egy neki megfelelő csomagtartót, akkor azt is hozunk.

Emőke behozta Mannát és hozzá az alom dobozát.

Nóra nagyi telefonált, hogy nem tud csatlakozni hozzánk, mert nem érzi jól magát.

Én készülgettem az indulásra, de Manna meg nagy nyávogásba kezdett, hogy őt pedig engedjem le. Hát erről szó se lehet. Mannuska ½ 2 van,  Áron egy óra múlva itthon lesz és akkor indulunk Dömsödre. Ha most levinnélek, akkor kereshetnélek késő estig.

Szerencsére Áron a vártnál hamarabb érkezett haza és így nagyon korán tudtunk elindulni.

Első állomás a TESCO. Áron azt mondta, hogy bízzam rá a PET palackokat, menjek vásárolni és majd az autónál találkozunk.

Minden szükséges dolgot megvettem, de az önkiszolgáló pénztárnál a fizetés után történt egy kis baleset, az egyliteres Unicummal a kipakolás után elszakadt a nylon zacskó és az üveg összetörve az Unicum a kövön szétfolyt. Az összes vásárolt cuccot otthagyva hoztam be egy bevásárló kosarat. Mindent belepakoltam és még elmentem egy új üveg Unicumért, majd a főbejárat felé vettem az irányt. Mivel az üvegen még fent volt a (lopás gátló), a kapunál – ahogyan vártam – sípolt a vészjelző. A biztonsági őr azonnal odalépett és kérte a nyugtát.   Odaadtam, ő mindent tüzetesen megvizsgált, majd megköszönte a türelmem és elbúcsúzott.

Kiérve az autóhoz én is megköszöntem Áronnak és Mannának a türelmét és indulhattunk Dömsödre.

Sehol nem kellett megállnunk. A bázison már csak 14 °C volt a levegő hőmérséklete, de bent a házban szerencsére 21 °C volt.

Az első dolog Mannát szabadlábra helyezni, majd kipakolás és egy Unicum.


Áron hideg vacsorát kért, amihez feltálaltam az otthonról hozott kefirt is, amire Áron Róza hangján csak annyit mondott, hogy Ísteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése