2015. november 8., vasárnap

A lustaság fél egészség

Későig lustálkodtunk és mire a reggeli elkészült, már 10 óra is elmúlt. A mai bagel már a puhább zsemléből készült és nagyon finom lett.

Áront határozottan megkértem, hogy ne a notebookkal foglakozzon, hanem a tanulással és a felvételi feladatsorokkal.

A késői reggeli után átvittem Gabikának a billentyűzetvilágító ajándékot. Áronnak hiába mondtam, hogy ha közben jönne Marika, akkor szóljon át értem, mert neki is hoztam egy ugyanolyan kis kedvességet, nem szólt, csak amikor visszatértem, akkor mondta, hogy itt volt Marika és hozott nekünk süteményt.

Az ebéd későre húzódott, annál is inkább, mert délután háromkor még elindultunk egy kisebb kerékpár túrára. Először átvittük Áginak a kulcsot, hogy a jövő héten tudjon jönni takarítani, azután irány a Dobos ABC. Egy darabig tudtam követni Áront, de amikor begyorsított, akkor már teljesen lemaradtam. A több mint félórás túráról egyedül karikáztam haza.

Először beugrottam Gáborékhoz megbeszélni egy szakmai problémát és csak utána mentem haza, úgy hogy őt is áthívtam egy kávéra, mert a harmadik billentyűzet világítót neki szántam.

Otthon megbeszéltük, hogy a 12 V 6W-os LED lécvilágító, miért éghetett ki, annak ellenére, hogy azt egy 12 V-os táppal próbáltam üzemeltetni. Felkínálta, hogy otthon ehhez a táphoz készít nekem egy feszültség stabilizátort.

Áron megmutatta a prezentációt, amit Power Point-ban készített Romániáról. Nekem elsőre nagyon igényes munkának tűnt.

Amíg felmentem a lepréselt bélyegeket szortírozni, addig Áron elővett egy Microsoft Movie Makert és azzal folytatta a prezentációja készítését.

Már késő délutánra fordult mire asztalhoz ültünk, hogy ebédeljünk a zöldséges csirkelevesből. Az aprólékból bőségesen juttattunk Mannának is, mert ez a kedvenc kajája.

Besötétedett, mire mindent összepakoltunk és berámoltunk az autóba. Való igaz, hogy nem kellett sehova se sietnünk, mivel Áronnak csak minden második vasárnap van angol órája.

Nem sokkal hét óra után értünk haza. 

Emőke alig tudott betelni Manna szeretgetésével, de örült a süteménynek és a Judit készítette paradicsomlének is, amiket neki hoztunk. Én meg annak örültem, hogy jól van és a tegnapi rosszullét csak egy enyhe megfázás volt.


Már tíz óra is elmúlt, mire Áron a fürdés után az ágyába került.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése