Annyira nem ébredtem fel, hogy
megállapíthassam, Áron időben indult-e el, de arra emlékszem, hogy kértem,
vigyen magával az almából.
Kínából megérkezett a tokozott Greatz,
amivel már egy lépéssel előbbre vagyok a szekrény belső LED világításával.
A blog bejegyzések pótlásával teljesen
egyenesbe hoztam magam.
Reggeli után megpróbáltam utánajárni,
hogy a Citi Bank kinek a csoportos beszedési inkasszóját nem tudta
kiegyenlíteni a beállított limit miatt. Az ügyintéző igyekezett, de nem tudta
megválaszolni és azt ígérte, hogy később visszahív.
Manna délben kérte, hogy vigyem le,
mert szeretne egy kicsit csavarogni.
Amikor visszahívott, már tudtam, hogy
az ELMŰ volt. Fel fogom venni velük a kapcsolatot, hogy miért jött ilyen magas
számla.
Áron kora délután hazajött, egy picit
lógott a notebookon, majd elindult a zongoraórára. Hamar visszajött, mert
Mariann a többszöri csengetésre sem reagált. Kértem Áront, hogy hívja fel, de
az ő telefonja az autóban maradt, majd kiderült, hogy le van merülve, és amikor
már minden meg lett volna, akkor vette észre, hogy Mariann már tegnap írt neki
egy SMS-t, hogy a mai zongoraóra elmarad. Az egészből annyi a tanulság, hogy a
kütyü nem csupán játékra való.
Felmentem Ilihez köszönteni a
születésnapján. Megkóstoltatta velem a málna pálinkáját, de az annyira ízlett,
hogy meg kellett ismételni.
A vacsorához előbb lementem a CBA-ba,
majd előadva a lehetőségeket, Áron kívánságára összeeszkábáltam egy bagelt.
Jómagam az oldalasból és a zsírjából kentem meg egy fokhagymás pirítóst, amihez
lila hagymát karikáztam fel. Előtte természetesen ittam egy Unikumot és után a
sört.
Áront sikerült rábeszélnem egy fürdésre
és fajmosásra, csak el ne duguljon a kád lefolyója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése