Elkészült a polcrendszer

A reggelinél figyelembe vettem a tegnapi reklamációt és a ruszli mellé egy sokkal több tojással készült bundás kenyér volt tejeskávéval és kakaóval.

Délig tartott a könyörgés, hogy Áron szálljon le a számítógépről. Egy órakor végre magához vett egy Magyar nyelvi feladatsort. Nagyon jó idővel végzett, hogy utána megint Internetezhessen.

Délután átmentem Gabikához és vittem Ferinek a Kínából beszerzett fúrókból.

Nagy lélegzetet véve elkezdtem legyártani az éléskamra melletti falra a már régóta tervezett polcrendszer. A kinti és az istállóbeli munkákhoz már nagyon csípős volt az idő.

Manna nem érti, hogy miért van ilyen hideg. Állandóan kikéri magát, majd nem sokára jön vissza a jól fűtött házba.

Magam is állandóan beszöktem az istállóból. Délután négyre elkészült a polcrendszert. Most már csak a világítást kell majd megoldani, de az már egy újabb projekt lesz.

Korán kezdtük el az összepakolást, mert este hétre terveztük a házi koncertet.

Útközben az ENVI-nél tankoltunk és felhívtuk a Nóra nagyit, hogy ugye nem felejtette el, hogy ma estére beszéltük meg a házi koncertet. Nem felejtette el, de ma nem jön.

Azt is kérdeztem, hogy nem emlékszik-e véletlenül, hogy a könyvet, amit akkor adtam a kezébe elolvasásra (Thorthon Wilder: a Szent Lajos Király Hídja) amikor legutóbb nálunk volt Dömsödön, hova tette? Azt mondta, hogy az egészből egy szóra sem emlékszik.

Amikor mindent felcipeltünk, megmelegítettem a hazahozott körömpörkölt felét és céklával ettük meg.

Az eredetileg tervezett meghívottak: Nóra nagyi, Emőke és a Balázs család végül nem jelentek meg, de mi nem hagytuk, hogy a tervezett program meghiúsuljon és kettőnknek tálaltuk a kapros füstölt lazacot a fokhagymás pirítóson.

A kapros mustáros füstölt lazac felkerült a pirítósra és azt végül ketten Áronnal fogyasztottuk el.

Este ¾ 10-ig tartott a vita a lefekvésről és arról, hogy az iskolatáska legyen bepakolva holnapra, a holnap felveendő ruhák legyenek kikészítve, mosdás, fogmosás és lefekvés. Áron még szívesen húzta volna az időt, de kemény voltam és nem engedtem a 48-ból.

Egy fél óra múlva ellenőriztem a dolgokat. Az iskolatáska érintetlenül még az előszobában volt és nem mosott fogat, viszont már majdnem aludt.

„Áron, megkértelek, hogy pakold be az iskolatáskádat és mossál fogat és reggel úgy keljél fel időben, hogy legkésőbb 7:12-kor el tudjál indulni.” Nagy nehezen felkelt, bevizezte a fogkeféjét (mert 10 másodperc alatt nem lehet fogat mosni), a táskájában matatott valamit, majd lefeküdt aludni, de ekkor már bőven elmúlt tíz óra.