Kocsonya és körömpörkölt

Nagyon nehezen ébredtem.

Úgy éreztem, hogy nincs olyan hideg, hogy be kellene kapcsolnom a Dömsödi fűtést. Ha tévedtem, akkor ott 10-20 perc alatt be tudunk durrantani.

Mire teljesen összeszedtem magam és megreggeliztem már majdnem 10 óra lett. Amikor lementem tejért Manna is jött velem, de megígértettem vele, hogy ½ 3 körül haza fog jönni. Közben telefonált az MLP, hogy csomagot hoz és kb. öt perc múlva már a ház előtt lesz. Igyekezett mondta, mert rá volt írva, hogy „Sürgős”. Megértettem a célzást, kifizettem az utánvétet és adtam neki jattot. Marika farmer cérnáját hozta.

Nekiültem, hogy bepótoljam az elmúlt nap blog jegyzeteit és elkezdtem közzétenni a mintegy tucatnyi korábbi bejegyzést.

Közben kaptam egy e-mailt Rita nénitől, hogy ma egy órával korábban lesz vége a tanításnak, ami kimondottan jól jön, mert akkor Áronnak lesz ideje rendet csinálni a szobájában.

Meg is érkezett egy órával korábban, de a rendcsinálás csak nem akart menni, pedig jó lenne korábban indulni. Végül ugyanúgy ½ 3 után tudtunk útra kelni, mint rendesen.

A TESCO-ban sem volt sok dolgunk és a „Scan and Go”-val valóban gyorsabban mennek a dolgok.

Vettük sokféle csirkeaprólékot, hogy Mannának is ünnep legyen a Dömsöd. Hogy a vacsoráig kibírjuk, bekaptunk három hot dogot. Sertés körmöt már nem kaptunk, mert most úgy látszik, hogy mindenki kocsonyát főz, de nem nagy probléma, mert útközben Szigethalmon van egy jó kis hentes. Vettünk még alufóliát és kakaót a holnapi torta sütéséhez.

Induláskor felhívtuk az állatorvost, hogy ma még odavihetjük-e Mannát, mert be kellene adni neki egy bélféreg elleni tablettát.

Miután ma ½ 6 és ½ 7 között rendel, nagyon jól állunk idővel. Ez után már Miskolczi Marikát is tudtuk tájékoztatni, hogy az áru nálunk van és mi olyan hat óra fele leszünk elérhetők a bázison. Szigethalmon megvettük a sertés körmöt és vacsorára két pár debrecenit.

A doktorbácsi beavatkozása nem tetszett Mannának, de túlélte.

Megérkezéskor Áron pihenőt rendelt magának és rátapadt a számítógépre. Én, miután kirámoltam, kettéosztottam a körmöket. Az egyik feléből körömpörkölt készült, a másik feléből kocsonya. A tíz tányér kocsonyát kiporciózva kivittem az istállóba. Ez soknak tűnik, de nem sok, ha meggondolom, hogy két tányérral szeretnénk vinni Nóra nagyinak, két tányérral átadnék Gáboréknak, egyet pedig Gabikának, és ha én is megeszem két tányérkával reggelire, akkor már csak három tányérral viszünk haza.

Még egy picit belenéztem a TV adásokba, azután lepihentünk.