Halottak napja

Arra ébredtem, hogy Áron helyett Manna fekszik az ágyamban. Manna nem Internetezik, Áron viszont igen.

Az időjárás még mindig kényeztető fázisában van. Alig van szél és a nap szinte szikrázik.

Csak a reggelivel tudtam Áront lecsalni a számítógép mellől. Ma is a magos zsemlében készült a bagel. Áron nem győzte dicsérni az új technológiát, illetve a magos zsemlét, mint új alapanyagot.

Miután degeszre zabáltuk magunkat, a délelőtt nem szólt másról, mint az összekészülődésről a kora délutáni induláshoz.

A porszívóval körbejártam az alsó szintet és igyekeztem semmit nem elfelejtve mindent bepakolni az autóba.

Amikor Manna észrevette, hogy behozom a hordozókáját, rögtön feliszkolt és elbújt az ágy alá. Áronnal csak ketten tudtuk újra befogni.

Igyekeztem koncentrálni, hogy semmit ne felejtsünk ott, de azért egy-két dolgot még így is sikerült otthagynunk. Áron például ott felejtette volna a zongora kottáját, a szemüvegét és a hűtőszekrényből az élesztőjét (amit most a kamaszkori pattanásai miatt szed - napi egy borsószemnyi adagolással), ha én nem hozom el azokat.

Emőkének meghagytam, hogy szervezze meg este hétre a Balázsék családjának a meghívását egy Mozart: Requiem házi koncertre, elvégre ma halottak napja van. Valami olyasmit írt vissza röviden, hogy a koncert elhalasztva és helyette majd Capitaly-zunk.

Hazaérve először mindent, még Mannát is felrámoltuk, majd a 8-as busszal elindultunk a Farkasréti temetőbe. Vittünk virágot a Mamának, Rózának és Mihály nagyapának, akivel Áron nem találkozhatott, mert ő még Áron születése előtt meghalt és csak Nóra nagyi elmeséléseiből ismerhette.

Hazajövet Áron nem azzal foglalkozott, hogy átnézze, angol órán két héttel ezelőtt mit tanultak és milyen házi feladatokat kaptak, hanem elkezdett a számítógépen játszani.

Kértem, hogy a Krisztáékhoz vigyen almát. körtét, diót és néhány szelet süteményt is, de Áron azt mondta, hogy almájuk, körtéjük a nagymama telkéről nekik is van, a süteményt pedig itthon felejtette.

Én itthon maradva próbáltam bepótolni a blog bejegyzéseket, de az unikum és a sör végett, majdnem belealudtam. Csak egy jó sakkparti tudott ismét éberré tenni.

Hazajövet Áron átvitte Emőkének a sajtokat és vele vacsorázott.

Este átjött Emőke és egy nagyot CAPITALY-ztunk. Ahogyan az előre borítékolható volt, Áron mind a kettőnket kiforgatott a virtuális vagyonunkból. Mindezt nem lehetett csupán a szerencsére fogni, mert Áron ezt már sokadszorra csinálta meg velünk. Egyszerűen jól sáfárkodott és a befektetései jobbak voltak, mint az Emőkéé és az enyémek.