Úgy látszik, hogy ezek az éjszakai felébredések már
menetrendszerűek lesznek, mindaddig, amíg valamit nem teszek ellene. Most
először éjfél táján ébredtem fel, másodszor pedig hajnali négykor. Az első
felébredés után még sikerült visszaaludnom, de a másodiknál már olvasni
kezdtem. Így legalább sikerült kiolvasnom a Veiszer Alinda könyvet, mehet
vissza a könyvtárba. Ha ez az alvás zavar nem akar magától abbamaradni, akkor
először azt a kíméletes módszert fogom alkalmazni, hogy este hattól nincs
evés-ivás, lefekvés előtt pedig egy fél óra kötelező séta és, a különböző
altatók vagy az orvosi beavatkozás csak ezek után.
Ezt követően már csak akkor ébredtem fel, amikor Áron elhagyta a
terepet. Reggelire (az utolsó tányér kocsonya) ami után még egy kicsit pihentem,
miközben megnéztem a levelezésem és a facebookon tettem néhány bejegyzést.
Örömömre rátaláltam egy volt közeli kollégámra, akivel 15
évig együtt dolgoztam, de már 30 éve nem láttuk egymást. Írtam is neki néhány
sort, hogy újra felvehetnénk a kapcsolatot. Nem sokkal később válaszolt, hogy örömmel.
Délben megettem a maradék körömpörköltet és lassan
indulnom kellett a Citibankba, mert ½ 3-ra volt időpontom Kádár úrnál.
Manna csak nyávogott, nyávogott, hogy vigyem le és nem értette, hogy
még van húsz perc az indulásig. Annyira erőszakos volt, hogy végül le kellett vinnem.
Kettő után nem sokkal szálltam fel a 139-esre. Kádár úr
már fogadóképes volt, amikor megérkeztem és az egyik ügyletet el is tudtuk
intézni. A másikat majd holnap telefonon keresztül fogjuk perfektuálni.
Onnan a Fehérvári úti Urológiarendelésre mentem, ahol Somlai doktor úr nem túl jó hírekkel fogadott. Azt mondta, hogy az eddigi
eredményeket látva szükségesnek tart egy hólyagtükrözést az Urológiai Klinikán
és ehhez ad is egy beutalót.
A doktor úrnak megemlítettem a Nóra nagyi
problémáját, amire azt mondta, hogy szívesen fogadja, csak kérjek neki egy
időpontot.
Szerintem elég ferde fejet vághattam, amikor eljöttem, mert nem lettem
felhőtlenül boldog ettől a betervezett tükrözéstől.
A gyógyszer, amit kiváltottam megint drágult. Ugyanazokat
a gyógyszereket szedem évek óta. Tavaly 7000.- körül volt az összes, most
14.000.- forinton felül van. A nyugdíjak milyen értékmegőrzéséről mesél a
kormány. Szerintem a tervezett jövő évi 1,6 %-os nyugdíjemelést nem a nyugdíjas vásárlói
kosár inflációjához szabták.
Amikor a buszról leszálltam, még beugrottam a CBA-ba egy
kis vacsora kiegészítésért.
Láttam, hogy Áron időközben hazaért és Mannát is felhozta,
Emőkével főzőcskéztek egy kicsit, majd a konyhaasztalon hagyott egy üzenetet:
„ELMENTÜNK SÉTÁLNI.” Helyes.
Itthon azonnal felhívtam Nóra nagyit, hogy diktálja be a
TAJ kártyája számát, az urológiai orvosi vizsgálatához, a többit meg majd intézem. Azt mondta, hogy ő azt most nem
tudja előkeresni, majd vasárnap megbeszéljük. Nekem kell arra ösztökélni, hogy
ilyen dolgokban helytelen a halogatás.
Egyedül vacsoráztam, mert Áron már nem volt éhes.
Megfőztem magamnak egy szál debrecenit és mustár, gyökérkenyér és sör volt a vacsora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése