Kabát, alma?

A felkeléssel megvártam, amíg Áron elindult a suliba. A búcsúzáskor két kulcsszó: kabát, alma? De ez már lassan automatizmus. Néha még megkérdezem, hogy az övtáskáját viszi-e, mert abban van a lakáskulcs, bérlet, diákigazolvány ás a lakáskulcs, de ezt már egyre ritkábban.

Kicsit még olvasok. Reggelire szalonnás tojás mustárral és céklával.

Megnézem a leveleimet és megírom a tegnapi blog bejegyzést és megnézem a posta netes oldalán a nyomkövetésben, hogy hol jár az új kütyü. Még csak annyit látni, hogy elindult.

Egy Excel táblázatban előkészítettem a Bori néninek szánt fizika segédletet, amit illenék a Dömsödi hétvégénken szállításra kész állapotba hozni. Valamikor elég erős felhasználója voltam az Excel-nek, most mégis beleakadtam egy problémába, aminek nem sikerül rájönnöm a megoldására. Hiába a Súgó, hiába vannak az Excel fórumok és a programot jól ismerők, ők se tudták. Így a táblázatban három oszlopot „gyalog” kellett kitöltenem.

Katikával megbeszéltem a hétvégi és a nov. 28-i takarítást.

Áron csak ½ 6 fele jött meg a zongoraóráról. Új darab tanulásáról dicsekedett. Megkérdeztem, hogy mit szeretne vacsorázni. Azt mondta, hogy tejfölös csirkepaprikást. Ok, akkor, amikor lementek Emőkével és a Mannával sétálni, akkor hozzatok pörköltnek való csirke combot és tejfölt.

Egy óra múlva már tálalva volt hármunknak a vacsora. A tejfölös csirkepaprikáshoz rukkolás céklasalátát szervíroztam. Utána sör és üdítő.