A reggeli cirkusz

A vita reggel is a szokásos: Áron légy szíves mossál fogat, mossál meg egy almát, vegyél be egy borsónyi élesztőt és legkésőbb 7:12-kor indulj el.

Közben többször bemondtam a pontos időt, amiért nagyon haragudott. Végül 7:24-kor indult volna, de még be kellett pakolnia az iskolatáskát, mert az este az is elmaradt és vissza kellett hívnom, mert nem mosott fogat. Az élesztőre azt mondta, hogy azt nem szeretné, mert utálja az ízét, az almát pedig elfelejtette, ezért én mentem ki érte az erkélyre és megmostam egyet.

Még annyit kérdeztem, hogy az övtáskáját viszi-e (ugyanis abban van minden, ami fontos lehet: busz bérlet, ebédjegy, diákigazolvány stb.). Igen mondta és elrobogott. Ilyenkor én aggódom, hogy nem figyel az átkelésnél, fut és elüti egy autó.

Kicsit körülnéztem a szobájában és a rendetlenségen kívül ott volt az övtáska is.

Mától új rendszert fogok bevezetni. Egy órával korábbra tesszük a lefekvést és egy órával korábbra a felkelést.

Reggelire megettem, egy tányér kocsonyát és két tányérral betettem egy nylon zsákba, hogy viszem a Nóra nagyinak. Fel is hívtam rögvest, hogy fogadóképes-e. Nagyon örült és kérte, hogy vigyek neki négy zsemlét és kávétejszínt is.

Manna már a reggelim közben közölte, hogy le akar menni. Mondtam, hogy legyen türelemmel, mindjárt indulunk.

Az úton olvasgattam a buszon.

Nagyi nagyon örült a kocsonyának, mert mint mondta éppen tegnap jutott az eszébe, hogy milyen jó lenne egy tányér kocsonya. 

Nekem főzött egy virslit, majd készített kettőnknek kávét.

Amikor a nem talált könyvtári könyvről ismét kérdeztem, azt mondta, hogy most már rémlik neki, hogy Dömsödön az alsó szinten a két ablak közti könyvespolc jobboldalára tette.

Hazajövet bementem a CBA-ba. Vettem gyökér kenyeret, és két dobozzal a füstölt lazacnak kinéző tőkehalból, már előre gondolva a vasárnapi bulira.

Kinyomtattam Áronnak 10 darab szülinapi meghívót, mert azokat lassan ki kellene kézbesíteni a meghívottaknak.

Áron ½ 3-ra ért haza a suliból. Elmondtam neki, hogy mik azok a dolgok, amik a reggeli induláskor nem tetszettek és megállapodtunk, hogy ezen változtatni fog.

Pihenőidőt rendelt el magának és leült a számítógép elé. Amikor három óra múlva szóvá tettem, hogy most már tanulnia kellene, akkor még húzta az időt.

Odaadtam neki a 3. Matematikai feladatsort és beállítottam a stopperen a 45 percet. Amikor elkészült, átnézem, kijavítottam és megbeszéltük. Ő a 4-5 hibát elfogadhatónak találja, én nem. Áron még nem látja, hogy az elérhető pontszámoknak milyen nagy jelentősége van.

Óvatosan elkezdtem az ETX-en a kereskedést. Természetesen Vill telefonon keresztül, közben fogta a kezemet, nehogy valamilyen súlyosabb hibát kövessek el. Egyelőre tanuló fázisban járok.

Később átjött Emőke és nagyon szigorúan elővette Áront az alacsony hétvégi teljesítménye miatt, olyannyira, hogy Áron el is pityeredett a leszúrás miatt. Tömören az volt a véleménye, hogy bár a suli után kell egy óra pihenés, akár a szabad levegőn séta formájában, de a felvételiig INTERNET NINCS!