Internet függőség

Reggeli után kopogás az ajtón. A postás hozta az új kütyüt, és mint kiderült, azért nem csengetett, hanem kopogott, mert most szerelik az új kapunyitó és felcsengető rendszert.

Az új kütyü gyönyörű és fantasztikusan gyors. A hozzá tartozó leírás pedig úgy szar, ahogy van. Majdnem egy teljes órát kínlódtam csak azzal, hogy a micro SD kártya és a micro SIM kártya együtt bemenjen a fiókjába, mert a leírás képtelen volt erről három érthető, eligazító sor írni, de végül sikerült. A kezdés neheze még csak ezután következett, fel kellett telepítenem az általam használni kívánt alkalmazásokat.

Manna egész nap lustálkodott és esze ágában sem volt lemenni a levegőre.

Ebédre egy tejfölös tésztát készítettem magamnak apró sült szalonnákkal.

Áron csak három órakor ért haza a suliból és miután először egy kis pihenésben állapodtunk meg, rögtön bement a szobájába és leült a számítógép elé. Innen csak hét órakor tudtam kirobbantani és még akkor sem az iskolai munka volt az első, hanem le kellett mennie Mannáért, és amikor végre leült volna az íróasztalához, akkor is a számítógépen készített prezentációjával foglalkozott.

Teljesen tanácstalan vagyok, hogy ezt az Internet függőségi problémát, hogyan fogom tudni megoldani.

Az iskolai fogadóórán is elmondtam ezt a problémámat. Az egyik tanárnő azt mondta, hogy több szülőtől is hallotta, hogy ezt náluk úgy oldják meg, hogy Internet csak hétvégén és akkor is csak egy óra.

Lementem a CBA-ba, hogy felkészüljek a vacsorára. Áron bagelt rendelt és azt készítettem.

Vacsora után Áron a változatosság kedvéért tíz óráig a notebookon lógott.