2016. március 27., vasárnap

Üres a ház

Reggel szikrázó napsütésre ébredtem. Még az is lehet, hogy ebből, előbb-utóbb tavasz és utána nyár lesz. Üres a Dömsödi ház, nagy csend van, itt nem történik semmi érdekes. Szinte nincs is mit feljegyezni a blogban.

Sovány reggeli, magam miatt nem csinálok nagy varázslatokat.

Egy kis Duolingó, majd kimegyek a kertbe és elültetem az Emőkétől kapott három virághagymát. A szivattyú még nincs beüzemelve, úgy hogy bentről kell csapvízzel ellátni a friss ültetvényeket. Most már nem várhatók nagy fagyok, ezért lehet, hogy ma vagy holnap feltöltöm a szivattyút vízzel és beindítom.

Közben megsütöttem az egyik csirkecombot, de még ½ 3-kor sem volt késztetésem arra, hogy leüljek és megegyem. Viszont elálmosodtam és engedtem magamnak egy kétórás délutáni alvást.

Levágtam egy adag áztatni való bélyeget.

Norci azt írta: „Voltak görkorcsolyázni, társasozás, kártyázás volt. Jött a nyuszi. Most fent vannak, játszanak. Verset úgy beszéltük meg, hogy reggel és este nézi meg.”


Most, hogy 10 nap múlva befekszem a Klinikára, nem biztos, hogy a leg tutibb ötlet volt tőlem megnézni Jack Nicolsonnal a  „Bakancslista” c. filmet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése