Elbúcsúztunk

Mischinger Pétert felhívtam telefonon, hogy Rogánéknak kellene egy taxi kedd reggel 10 órára, amelyik négyüket bevinné Pestre a csomagjaikkal. Azt mondta rendben van, de erről küldjek neki egy a címekkel, telefonszámokkal ellátott SMS-t. Ez megtörtént, elintézve.

Chris-t kihívtam egy sakkpartira, amiből három lett és 3:0-ra sikerült is megvernem.

A vendégcsapat elment sétálni, kerékpározni.

Ebédre elkészítettem egy nagy lábos csirke pörköltöt és egy másik lábosban főztem hozzá tésztát. 

Mire visszaérkeztek a nagy kirándulásról, már tálalhattunk. A tálalásnál tettem az asztalra céklát, tejfölt és tésztát. Kár, hogy tegnap a piacon nem jutott az eszembe, hogy vegyünk egy tucatot a finom Dömsödi krémesből.

Még be sem fejeztük az ebédet, amikor megjött Berni az angol órára. A huzikába költöztünk, hogy ne zavarjuk a vendégeket. Rogánt pedig arra kértem, ha pedig ő szeretne zavarni minket, azt egy kávéval tegye.

Így is tett. Mi javában angoloztunk, amikor a pincér kopogtatott és hozta a kávét. 

Berni tanulásával megint meg voltam elégedve.

Hat óra fele még egy nagyot locsoltam, miközben Áron már pakolászott az autóba. Utána mindenkitől érzékeny búcsút vettünk és indultunk Budapestre.

Áront kértem, hogy itthon, mielőtt beugrik a fürdőkádba fürdeni, a saját cuccait szedje le a fregoliról és rakjon mindent szépen a helyére.