2016. április 18., hétfő

Utolsó simítások a bázison

Áron nehezen kelt fel és csak ¼ 8 után indult el az iskolába. Áron notebookját visszatettem az íróasztalára, hátha délután egy kicsit elgondolkodik azon, hogy ezt lehetne máshogyan is csinálni.

Reggelire késztettem magamnak egy ham and eggs-et és próbáltam mindent összeszedve 9-kor elindulni.

Elértem a 10:05-ös buszt. Amikor elindult, küldtem egy SMS-t Mariának, amire azt válaszolta, hogy 12:30-ra átjön.

A buszon befejeztem az elmúlt napok történéseit és mivel itt van Wifi, az utóbbi napokat fel is teszem a netre.

¾ 12-re már a bázison is voltam. Először is egy kávé, mert az reggel kimaradt.

Már majdnem 1 óra volt, amikor megjött Miskolczi Marika, de nagyon nekiállt a feladatnak. Én csak az ablaktisztítást vállaltam, de azt is csak úgy ha előbb elmegyek megvenni az ablakra fújható spricnit, meg a vileda kendőket. Nagyon büszke voltam magamra, hogy a földszinten milyen átláthatóvá tudom tenni az ablakokat.

Marika időnként megkérdezte, hogy erre  meg arra van-e még szükségem. Ilyenkor többnyire szemlesütve bevallottam, hogy nincs. Néhány dolog, ami kidobásra került nagyban javította a bázis esztétikai és lakhatósági színvonalát.

Az ablakok tisztítása után behordtam és a helyére raktam a napsütésen száradt ruhákat.

Marikának mindeközben meg kellett küzdenie a lányának az egészségügyi problémájával, amiben én sokat tudtam segíteni, mert nekem megvolt a Z. Pali magán mobil telefonszáma.

Őszintén szólva, nem irigyeltem, hogy meg kellett küzdenie a magyar Egészségügy hierarchivájának útvesztőiben.

Az ablakok tisztítása után nekiláttam a fűnyírásnak. A kert hátsó részében a dzsumbujt a Zoli bácsira bíztam. Azért a munkáért a megbecsülésem jeléül, a forintos fizetségen felül kapott egy mélyhűtött csirkelevest is.

Be kell vallanom, hogy ebben a két munkában (ablaktisztítás és fűnyírás, meglehetősen elfáradtam és akkor még hátra volt a locsolás.

Minden növény (a smaragdfák, a meggyfa, a zöldborsók, a bogyiszlói és a paradicsom palánták, kaptak rendesen.

Nagyon elfáradtam és rajtam már csak egy unikum és azt segített, hogy leülhettem megírni a történeteket.


Este még beáztattam a római tálat, mert abban tervezek egy meglepetés vacsorát készíteni az érkező vendégeknek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése