Ébredés után próbáltam összerakni az éjjel álmodott történetet, de két
szereplőből az egyik teljesen ismeretlen volt. Azt gondolom, hogy többet
kellene olvasnom Krúdyt és Freudot.
Reggeli után elindítottam a lehúzott ágyneműk mosását.
Attól tartottam, hogy Manna már megfagyott odakint, de nem, mert bár az
első szóra bejött, de csak evett meg ivott és utána már ment is ki.
Már többször gondoltam arra, hogy egy kicsit lassítani kellene, kevesebb
dologgal kellene foglalkoznom. Amerikában a nyugdíj elérése után a követendő
életstílusra van erre egy nagyon jó kifejezés a „Shift down”, ami egyébként a
sebességváltónál „visszakapcsolás”-t jelent. Ez nálam nem jön be. Most, hogy
Áront felvették az Apáczaiba, ahol angolt és olasz nyelvet is fog tanulni,
elhatároztam, hogy nekem is kellene tanulnom olaszul. Nehogy már legyen egy
terület, ahol hozzá se tudok szólni ahhoz, amit Áron tanul.
Rögtön meg is néztem, hogy miként működik az olasz nyelv tanulása a neten.
Nagy nehezen sikerült a Duolingót átkapcsolnom olaszra és rögtön el is
kezdtem a tanulást. Készítettem Excelben egy saját olasz-magyar szótárt és egy
Word állományba bemásoltam az első nyelvtani összefoglalót. Mindennek az volt a
legnagyobb hozama, hogy még jobban együtt tudok érezni a teljesen kezdő
tanítványaimmal. Nekik sem lehet könnyebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése