német óra német óra hátán

Reggel megint nekem kellett Áront ébresztenem. Én visszafeküdtem, de olyan sok tennivaló tornyosult az agyamban, hogy fel kellett kelnem.

Borzongva, de beadtam magamnak az injekciót. A main felül még két napi adag van hátra.

A reggelit elkészítettem, de ahogyan ezt Árontól tanultam, a könyvet, a kütyüt és a reggelit egy tálcán be kell vinni a fürdőkádba. Hát, nem mondom, tud élni a fiú. Ő még egy széket is be szokott vinni, hogy amíg áztatja a seggét, hogy addig is tudjon valamit nézni a notebookon. Ezt én kihagytam

Hiába mostam meg mindenemet, az agyamból nem tudtam kimosni a szorongást. A Jordan Belfort: The Wolf of Wall Street c. könyvének olvasása sem megy olyan gördülékenyen, pedig szívesen elolvasnám, mert annak idején az ebből készült Scorsese rendezte film nagyon tetszett. Mindig, amikor kapok egy olyan telefont, hogy ezt vegyem meg, és azt vegyem meg vagy ide fektessek be, mert ennél tutibb ebben az évszázadban még nem volt, akkor eszembe jut ez a Scorsese film.

Zita telefonált, hogy este jönnének a Borival felnőtt-németre. Már majdnem mondtam, hogy most kivételesen ne jöjjenek, mert összecsaptak a fejem fölött a hullámok, de azután hamar rájöttem, hogy minden más, ami eltereli a felhőket felettem, csak jót tesz és még annak is örülnöm kell, ha az ikrek is jönnének, délután a gyerek-németre.

A sakk most sem ment sokkal jobban, mint tegnap, és amikor véletlenül megnyertem egy partit, gyorsan kiszálltam, hogy ez maradjon meg bennem. Nekiálltam a Duolingónak.

Ebédre megmelegítettem egy, a mélyhűtőből elővett csirkelevest.

Áron menetrendszerűen ½ 3 után ért haza. Segített abban, hogy 4-re tiszta asztallal várjuk  a fiúkat a gyerek-németre. Az óra jól is ment volna, ha Áronra nem kellett volna állandóan rászólni. Végül ½ 6-ra úgy fejeztük be, hogy közben megjött Zita és Bori a felnőtt –németre. Nekem annyi időm sem volt, hogy a két óra között egy pohár vizet igyak.

Az óra szerintük is nagyon jóra sikeredett, mert Zitának az volt a kérése, hogy az élő kommunikációt nyomassam. Meg is kapták. Úgy csináltam, hogy ők egymással beszélgessenek németül és én ehhez csak a magyar szöveget súgtam, miközben nyelvtani magyarázatokkal láttam el az elhangzottakat, és ha kellett, akkor kijavítottam a hibákat. A végén nagyon meg voltak elégedve az óra hasznosságával.

Nekem mind a két másfél óra fontos volt, hogy átmenetileg feloldódjak, és ne szorongjak a holnaputáni bevonulástól.

Amikor elmentek, leszaladtam a CBA-ba Unicumért, egy kis csirkemájért és bacon szalonnáért, de közben feltettem párolódni a brokkolis vegyes zöldségköretet. A baconba csavart csirkemájat megsózva, megborsozva a kövön sütöttem, és közben Áronnak adtam a konyhafőnöki utasításokat, hogyan készítse a zöldségkörethez a kenőcsöt.

Áthívtuk Emőkét is vacsorázni, de ő kérte, hogy nála együk meg a vacsorát, mert nálunk nagyon égett zsír szaga terjeng.

Vacsora után Áron még a Mannának is lement kajáért, aki végül az ágyamon kereste a nyugalmat.

Bori még este felkutatta a Találmányi Hivatalnál szabadalmi oltalmat kapott találmányom okiratait és át is küldte.

Áron csak ½ 11-kor tért nyugovóra. Én még lejátszottam egy online sakkpartit és végre sikerült győznöm.