2017. április 13., csütörtök

Nehezen indulunk Dömsödre


Gazdagréti lustálkodással kezdődött a nap, ami 9-kor csak azzal szakadt meg, hogy az Equilor-ral megbeszéltem a soron következő időszak befektetési stratégiáját.

Megjött Kínából a dugaljba csatlakoztatható elektromos áram fogyasztásmérő, amivel idegen helyen vételezett áram mennyiségét lehet mérni.

Szinte az egész délelőtt bérelhető vagy megvehető lakóautó keresgélésével telt.

Katika egy lecsós sertés szeletet hozott rizzsel. Annyira megettem, hogy Áronnak ebből nem is hagytam, mert vannak más kaják a hűtőben.

Délután jelenésem volt a doktor úr magánrendelőjében. A doktor úr felírt két új gyógyszert és kérte, hogy az ünnepek után 10 nappal hívjam fel, hogy megbeszéljük a továbbiakat. A közelgő ünnepek miatt, már engedélyezte az egy-két kupica pálinkát vagy unikumot. Oda és vissza már tömegközlekedéssel mentem, de így is el tudtunk volna indulni ¼ 6-kor Dömsödre, ha mire hazaérek Áron rendet csinált volna a szobájában és egy kicsit összepakolt volna, de nem és így csak ½ 7 körül tudtunk indulni, ami azért számított későnek, mert tudtam, hogy a TESCO-ban a szokásosnál kétszer többen lesznek a húsvéti ünnepek miatt.

Emőke nem jött velünk, mert most nagyon kell koncentrálnia a szakdolgozatára. Manna viszont közölte, hogy ő már túl van a tanulmányain és jött.

Bár teljesen szervezetten és összeszedetten vásároltunk, mégis lassan ment a dolog, mert nagy volt a tömeg.


Dömsöd fele már csak Kiskunlacházán álltunk meg, mert a zöldséges még nyitva volt és a TESCO-ban elfelejtettem spenót leveleket venni.

Már teljesen sötét volt, mire kinyitottuk a kaput a bázison. Szerencsére a ház nem hűlt le teljesen, de azért bekapcsoltam a fűtést. Ahhoz már késő lett volna, hogy a cserépkályhába is begyújtsak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése