Dömsödön is tombol a nyár

Gulyás Judit tegnap arra kért, hogy ma (lévén Pünkösd hétfő), menjek velük a templomba. Bár közel van, mégis autóval mentem, mert azt terveztem, hogy utána őket is elviszem egy kőrre a fehér paripával.

Így is történt. Utána bementem Tassi Judithoz. Megnéztem, hogy Levente hol tart az informatikai házi feladatánál és kértem, hogy ha már készen van, akkor hozza át, meg szeretném nézni.

Judit elvállalta, most, hogy Miskolczi Marika elhagy minket, havonta egyszer elvégzi az házban a takarítást. Legfeljebb Áront és Leventét is be fogja vonni a munkálatokba.

Már jóval elmúlt dél, amikor hazatértem. Azonnal elkezdtem a fű nyírását. Bent a házban ki lehet bírni, hogy kint tombol a nyár, mert a ház szigetelése ilyenkor is jól működik, viszont kint a fűnyíró és az ember is hamar feladja. Amikor a fűnyíró túlmelegedés miatt leállt, én is leálltam, bekaptam egy pohár sört és kimentem a Dunára úszni.

Egy ¾ órás úszás után egy darabig megint működött a fűnyíró, de egyre gyakrabban leállt. Nem kellene engedni, hogy ilyen nagyra nőjön a fű, meg a gaz. A szüneteket arra használtam, hogy közben eltegyem üvegekbe a tejszínes cseresznye levest, amit viszek haza a gyerekeknek és, hogy megmelegítsem a körömpörköltöt, amit ebédre szánok. 

Nagy nehezen befejeztem a fűnyírás nagyját.

Az összepakolás azzal kezdődött, hogy a fűnyírót és a négy téli gumit betuszkoltam az istállóba. A hideg cseresznyelevest elosztottam két üvegbe. Én egy kicsit túl sűrűnek találtam, pedig egy szem lisztet se tettem bele csak a 40 gramm puncs pudingot, de majd  a gyerekek egy kis tejjel felhígítják.

Manna rossznéven vette, hogy haza kell mennünk és egy kicsit ellenkezett a ketrecébe menésnél.

Haza fele menet még beugrottam Leventéhez, hogy megbeszéljük az informatika házi feladatát és a csontokat átvittem Pongónak.

Gulyáséknak vittem egy vekni szeletelt tigris kenyeret, mert délelőtt panaszkodott, hogy már nem kapott a vegyesboltban.

Végig sötétben vezettem haza, ami nem volt kellemes.

Itthon Péterék hálálkodó levele fogadott, meg egy csomó apró ajándék. Áront csak kurtán üdvözöltem, mert még nem oldódott fel a jég.