Hazajött a lány

Reggel még úgy számoltam, hogy időben keltem fel, és ha nem jön közbe valami nagy probléma, akkor ki fogok érni a reptérre, kettőre Emőke lányomért és Anett barátnőjéért, még úgy is ha az eredeti terv szerint itt hagyom a Scenicet és Volánbusszal indulok el.

 

A reggelizés elmaradt, mert elfogyott a pékáru.

 

Nyolckor még nem sütött erősen a nap, gondoltam még egy utolsót locsolok. Az első bökkenő az volt, hogy a nem indult el a szivattyú. Először a kapcsoló órára gyanakodtam, de direktben sem ment. Az lett gyanús, hogy a házban sem működött minden. Talán valamelyik biztosíték oldott le. Irány a villanyóra szekrény. Ott minden rendben volt. Akkor egyértelmű: egy fázis be sem jön a házba.

 

Hátha idővel visszajön majd, addig elültetem a négy kaprot, ahhoz elég 1-2 kanna víz.

 

A szervezéssel és a logisztikával nem szoktak problémáim lenni, ez most kivétel.

 

Már éppen végeztem az ültetéssel, amikor megjött az elveszett fázis. Még mindig nem tűzött a nap, mindent alaposan meglocsoltam.

 

A szemüvegem megtalálásával mindig problémám van és ez most sem kivétel.

 

¾ 11-re járt az idő, mire a vállamra akasztottam a notebookot és mindent bezárva elindultam a buszmegállóhoz. Menetközben utánaszámoltam, ha nem érem el a 11-es buszt és csak a következőt, akkor kettőre érek haza és az már késő. Visszafordultam és változtattam az útiterven, mégis csak a Scenic-kel megyek haza és akkor bőven marad időm kimenni a lányomért.

 

El is indultam. A Dobos ABC-ben vettem 10 dkg sonkát, egy lapsajtot, két zsömlét, amit kértem, hogy vágjanak fel és így útközben meg is lett oldva a reggelim.

 

Délre kényelmesen hazaértem.

 

Áron a maradék sonkából és sajtból készített meleg szendvicseket és egy óra után nem sokkal – ahogy ígértem a Leaffel - indulhattam volna a Liszt Ferenc 2 B-re.

 

A sors fintora, hogy Emőkétől jött egy SMS, miszerint késve indulnak és így 14:05 helyett csak 15:34-kor fognak landolni Budapesten.

 

A lényeg, hogy az a fő, hogy a lány épségben megérkezett és jól érezte magát. Én fölöslegesen aggódtam egy héten keresztül, nem történt még a környékén sem semmi baj. Manapság egy apának sem könnyű a helyzete, ha a lánya elutazik, miközben Európa térképén szinte hetente felvillannak a terrorista robbantgatások, az autós tömegbehajtások és késelések.

 

Egy kis kerülővel jöttünk haza, mert előbb Anett barátnőjét repítettük az otthonába.

 

Útközben beugrottunk az ANZSU OPTIKA-ba kiválasztani az új szemüvegem keretét.

 

Hazaérve miután Emőke is kipakolt, Áronnal elmentek a kis kínaiba venni valami ebédfélét. Sok finom dolgot hoztak és nagyon beebédeltünk.