2018. június 8., péntek

Az indulás nem is olyan egyszerű


20180608 péntek

A várva várt pénteken is csak a lustaság. Az ágyban töltögettem le az angol oktató videókat. Áron szerintem úgy indult el, hogy Mannát is leengedte. Ez egy kicsit kockázatos, mert háromra elő kellene, hogy kerüljön.

Reggeli után levittem két palack vizet a smaragdfának. Ott rögtön elkapott egy orosz manus, hogy vegyem meg a Samsung mobiltelefonját. Nem tudtam és nem is akartam megvenni, de ami nagyobb baj, hogy mindezt alig tudtam neki oroszul kinyögni. Az angol, a német és a francia tudásommal, pedig elmehettem a sóhivatalba, mert ő csak oroszul tudott. Ha lesz egy kis fölösleges szabadidőm, akkor majd belenézek a Duolingón keresztül az orosz nyelvbe, hátha valamicske visszajön. Nem mintha valaha is jól tudtam volna oroszul, de sok éven át tanították azt, még az egyetemen is.

A nap első fele azzal telt, hogy nekem be kellett szereznem  mindenféle igazolást a Bankomtól, hogy mi az forrása  a Norciéknak kiküldött 40 millának, igazolva, hogy az nem pénzmosásból ered.
 Norciék ingatlanvásárlásával kapcsolatban teljesen felgyorsultak az események. A hétvégén ezek egy kicsit lelassulnak majd.

Áron ½ 3-kor jött meg az iskolából, de ahelyett, hogy azonnal lement volna Mannáért, hogy mielőbb tudjunk indulni, inkább leült a számítógépe elé és Internetezett, de azt mondta, hogy tőle háromkor indulhatunk.

Én elkezdtem összepakolni és amit tudtam levittem az autóba. Lent hivogattam Mannát, de  nem jelentkezett. Áront is megkértem, ő is próbálkozzon Manna becserkészésével, de neki sem sikerült.

Elkezdődött a krimi. Én azt mondtam Manna nélkül nem indulok el Dömsödre. Azt javasoltam, hogy Áron maradjon itt és amikor megtalálja Mannát, vagy ő magától előjön, akkor jöjjenek utánam busszal.
Áron inkább azon volt, hogy mi ketten iduljunk el, de előtte kérjem meg Katikát vagy bárki mást a házban, hogy ha Manna előjön viselje a gondját vasárnap estig.

Fel is mentem Ilihez, aki megnyugtatott, hogy természetesen elvállalja.

Áron már bent ült az autóban, amikor az utolsó kisérletemre Manna is megérezte, hogy itt miatta van a kavarodás és előkerült.

Ha nem is háromkor, de végül sikerült teljes létszámmal elindulnunk.

A TESCO-ban a munkamegosztás a szokásos, én viszem vissza a PET palackokat, Áron pedig vásárol.

Útközben még Kiskunlacházán veszek egy frissen sült baconos kemencés lángost és hat óra után már a bázison vagyunk. Egy kupica unicum a welcome drink, ezzel köszöntöm a házat.

Áron miután segít az autóból kirámolni, elfoglalja a helyét a számítógép előtt, Manna elindul csavarogni én meg kimegyek a Dunára comme il faut egyet úszni, de megkérem Áront, hogy mire visszajövök rámolja ki a mosogatógépet, a hűtőszekrénybe való dolgokat tegye be és töltsön nekem egy balon vizet a szivattyú elindításához.

A Duna vize ilyen jó még sose volt. Se nem hideg, se nem meleg, selymes, tiszta és pont jó.

A Meteorológia már napok óta ijesztget 19 megyére kiterjedő figyelmeztetéssel, viharral, 90 km-es széllel és 2-3 cm-es jégesővel. Ehhez képest ugyancsak napok óta aggódom, hogy a konyhakert kap-e legalább egy pár csepp vizet, nehogy teljesen kiszáradjon, 

A Duna vizének tükre a naplementében olyan sima, mint még sose volt.

A félórás úszás után Manna bekisér a házba, és jezi, hogy  vacsorázna. Addig nem is hagy békén, amíg meg nem kapja az adagját.

Áron természetesen semmit nem csinált meg azokból, amiket kértem, mert nem ért rá.

Átöltözöm, magam töltöm meg a balont és elkezdődik a locsolás. A növények bőségesen kapnak vizet, mert nincs bizalmam a meteorológiai előrjelzéseket illetően.

Bepakolok a hűtőszekrénybe. Az oldalast előtte természetesen feldarabolom, beírdalom és jól befűszerezem, hogy olnap már csak a kőre kelljen tennem, hogy süljön.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése