Hét órakor ébredtem, de nyolcig még olvastam, lustálkodtam. Úgy látom, hogy az idő kiderült.
Lassú felkelés, lassú reggeli készítés. A lassúság a baleset megelőzésére kell.
Hideg tál. Ha már beteszek két tojást főni lágytojásnak, akkor már beteszem a harmadikat is keménytojásnak, mert az meg kell a kőrözötthöz.
Apróra vágott lilahagyma, bele a 30 dkg juhtúró megszórva
egész köménymaggal és piros paprikával. Hogy a tördelés és a keverés közben el
ne törjön a villa, néhány dkg margarint felolvasztok (én egy pohárban szoktam
ezt tenni a mikróban) és forrón ráöntöm a jutúró keverékre. Mindjárt könnyebben
megy a kevergetés.
A keményre főtt tojást meghámozom és apróra felvagdosva
belekeverem az eddigi állapotú juhtúróba. Az egész bekerül a hűtőszekrénybe és
várja a fogyasztóit.
A reggelire a
lágytojáson meg a pirítóson kívül hidegtál kerül az asztalra. A sült oldalashoz
újhagyma, sajt. Ketté porciózom a tegnapról megmaradt tojásrántottát és
feltálalom a banánturmixot.
Egy kis rendcsinálási próbálkozás után (Amiben Áron vajmi
keveset segít) felszerelem az autóra a nagyon patent Thule csomagtartót, hátha
a jövő héten lesz hozzáférésem az 510 cm-es fenyőderendát megrendelni, átvenni
és lehozni.
A Mannát ott találom a kocsi tetején, napozik és hentereg,
miközben mondja, hogy az autó is az övé.
A tegnap este a töltőre felkötött autó az éjszakai áramról 39
%-ról 100%-ra (azaz 300 km-nyi hatótávolságra) töltődött fe.
Elindultam szomszédolni. Béninél csak
szemügyre veszem a sufni építését és a csatornázást, miközben felajánlom a
segítségemet.
Gabikáéknál csak beszélgetünk (vagy ahogy Pusza nagymama
mondta: tesszük a törvényt) és kávézgatunk.
Utána kimentem a Dunára egy órácskát úszni. Áront is hívtam,
de ő el volt foglalva a számítógépével.
Három hónapja látja, hogy én minden hétvégén 3 x1 órát
úszom, de ő egyszer se.
Áronnak rosszak a jegyei . Nem tanul péntek-szombat-vasárnap
egy percet sem, pedig már csak egy hét van a tanév végéig. Azon se csodálkoznék, ha megbukna. Ezen túlmenően nem olvas és nem jön ki a Dunára úszni, kajakozni, szörfözni pedig
még meg se próbált.
Ha kérem, hogy jöjjön el velem sétálni, kerékpározni, arra ő
nem ér rá.
Még egyszer sem nyírta le a füvet, egyszer sem locsolt, nem
segít gyomlálni, a cseresznyefán hagyta megrohadni a kb. 20 kg cseresznyét és a
meggyfán az öt-hat kiló meggyet.
Nem segít a rendcsinálásban és az egész ház tele van az ő
piszkos tányérjaival, evőeszközeivel, ételmaradékaival és nyitvahagyott félig
megtelt üditőitalaival. Marika azt mondta, nem ember módján viselkedik.
A Dunáról hazajövet Áron azt javasolja, hogy együnk egy-egy kőrözöttes
pirítóst. Meg is csinálja. Én ettem hozzá egy kis hidegsültet és készítettem
magamnak egy tejeskávét.
Lassan elkezdtem a pakolászást és a zsalugáterek bezárását.
Áron azt javasolta, hogy ne bízzak a meteorológusokba és végezzek egy nagy
locsolást (azzal is nyer egy órányi hosszabbítást a gép előtt).
Én nagyon el
agyok keseredve. Nem tudok mit tenni.
Manna természetesen fel van háborodva, hogy már nem engedem
ki.
Szót fogadok Áronnak és hattól hétig locsolok. Áront csak
arra kérem, hogy ha betette piszkos edényeit a mosogatógépbe, indítsa el és
hozza ki a szemetes kukát a ház elé, én
addig mindent bepakolok és kiállok az autóval a kapu elé.
Nem sokkal később beül az autóba.
-
- - A mosogatógépet elindítottad?
- - Ja, azt elfelejtettem.
- - Ha már bemész elindítani, ne felejtsd el a
szemetes kukát is kihozni.
- - OK.
Nyolc órára hazaérünk, Áront hiába kérem, hogy nézze át az
iskolai feladatait, leül a számítógép elé és Internetezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése