20181106 kedd
7:25 Arra ébredtem, hogy Áron készülődik elindulni a suliba.
Nyolckor már felvettem a kapcsolatot Évikével. Az ő
tabletjén a Duolingó nem akar működni.
Megnézzük, hogy milyen csatornákon tudunk kommunikálni
(Word, Skype, Viber) és azokat fogjuk használni. A legfontosabb, hogy mind a
ketten akarjuk elérni a célt.
A Duolingó le van sz..... Az biztos, hogy ha
eredményt is várunk az együttműködésünktől, akkor magasabb fokozatra kell
kapcsolnunk.
Még nincs tíz óra. Összeütöttem egy reggelit. Sajnos a mikró
beszart. Még nem tudom, hogy javítható-e vagy sem.
Holnap elmarad a Közhelyben az angol óra. Arra gondoltam, mi lenne,
ha megint megszerveznék egy pótló foglalkozást.
A lányomnak ízlett a tegnapi halacska. Végre egy kis jó hír.
Egy órakor elindultam Évához. A Bikás parki metrómegállónál
találkoztunk. Szépen sütött az októberi nap. Sétáltunk, üldögéltünk és
beszélgettünk.
Amikor elkezdett hűvösödni, felmentünk és egy kávé mellett
kicsit angoloztunk. Elmenet elkisért a
Kelenföldi pályaudvari metró megállóig.
Amikor hazaértem bevásároltam a vacsorához és el is kezdtem
készíteni. Tejfölös csirkepörkölt volt a
terv. Áron még abban segített, hogy a kérésemre kirámolta a mosogatógépet és
feltette a tésztát főni, de már a szemét levitelét reggelre halasztotta.
Közben Áron egy érdekes kisérletéről magyarázott, aminek a
főszereplője egy műanyag kötél egyetlen elemi szála.
Megcsináltam a holnapi tízóraiját (sajtos sonkás szendvics
és egy banán). Nem tettem a hűtőbe, inkább a kilincsre akasztottam, nehogy itthon
felejtse.
A lány nem érkezett
haza 1/2 9-ig, ezért az ő része befedve a küszöbére került, mi meg ketten
vacsoráztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése