20181109 péntek 17. Sz. N.
Kora reggel Manna próbált felkelteni, de amikor látta, hogy
ez teljesen hasztalan átpártolt Áronhoz, mert ő éppen indult a suliba.
Szót fogadtam Évának és elmentem a Fehérvári úti SzTK-ba,
hogy kérjek egy időpontot, a Szemészetre. Legkorábban Januárra lett volna
időpontjuk, de ezen úgy felkaptam a vizet, hogy á tempo azt találtam ki, hogy a
háziorvos, amikor meglátta, hogy be van gyulladva a szemem, azt mondta, azonnal
menjek el a szemészetre. Ettől azután annyira megsajnáltak, hogy megnézték,
hova tudnak beszorítani. Kaptam egy sorszámot 14:48-ra.
Nem akartam ott várni két órát, ezért hazajöttem.
Beszéltem Emőkével a problémákról és időben visszaindultam
az SzTK-ba. Hiába érkeztem időben, a nővérke panaszkodott, hogy hány orvossal
van kevesebb a kelleténél.
Sorrakerülve a szemész doktornő alaposan megvizsgált és azt
mondta, hogy baj van. Közben megkérdezte a nővért, hogy ma melyik kórház az
ügyeletes. Ettől rögtön beszartam.
Felírt két szemcseppet, arra kért, hogy ebből csepegtessek
most, egy óra múlva és hétkor, majd 1/2 8-ra jöjjek vissza, de ha lehet, akkor
ne a saját autóval és akkor majd mindent megbeszélünk.
Hazajövet Áron becsepegtetett mind a két szemembe. Emőkével megbeszélték,
hogy ha megyek Dömsödre, akkor ne ma induljak el a sötétben, hanem inkább reggel,
Áron pedig azt mondta, nem jön velem.
Pontban ½ 8-ra visszamentem az SzTK-ba. A 8-as busz és az
M4-es metró 20 perc alatt vitt oda. A doktornő alaposan megvizsgált, zöld
hályog, de ¼ 9-re már végzett is velem, azzal, hogy a reggeli csepegtetés után újra szeretne látni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése