A faház

Lassan indult a nap, de 10 órakor megérkezett P. Béla és felesége Matild. Nem jutottam velük dűlőre se a hátralékuk, se a faház kitakarítása ügyében. Csak az tartotta bennem a lelket, hogy előbb-utóbb megszabadulok tőlük.

Még beszélni se volt kedvem velük. Helyette inkább szedtem egy pár szem almát.

Béla megmutatta, hogy hol van a ház villanyórája és ott megtaláltam a főkapcsolót, valamint a kismegszakítókat.

Nagy nehezen átadták a kulcsokat és elmentek.

A leendő bérlő nem jött 11 és 12 között, ahogyan megígérte, de amikor felhívtam, szabadkozott és lehet, hogy ma még erre jár a két gyerekkel és akkor benéz. 

Úgy tervezem, hogy november 1.-től fogom kiadni a házat, de addig még minimum egy tisztasági festést kell csináltatni a belsejében.

El is jöttek megnézni a házat, de megmondta az anyuka az őszintét, hogy ők egy jobb állapotút szeretnének bérelni.

Felmegyek a Dömsödi facebook-ra, hátha ott találok jelentkezőt. Ha már éppen ott jártam, feladtam egy rendhagyó apróhirdetést a Dömsödi Adok-Veszek csoportba:

„Adok egy óra angol tanítást és kérek érte egy óra takarítást.” Lefordítva magyarra: Szívesen csinálnék valami olyan dolgot, amit szeretek csinálni és egy kicsit értek is hozzá (több mint 40 éve csinálom), ahelyett, hogy olyan dolgot végezzek, amit nem csak utálok, de béna is vagyok benne.

Este egy nagy (721 MB) állomány letöltésébe kezdtem. Ezzel csak hajnaltájt fog végezni a gép, de ha sikerül, akkor egy nagyon jó tanulási segédanyag lesz belőle.

Vacsorára a megunhatatlan paprikás krumpli kovászos uborkával.