Csak Áronért és Mannáért megyek haza

Nyolc óra után ébredtem.

Nagyon jó itt lenni Dömsödön, de nagyon rossz, hogy Áron nincs velem.

Elhatároztam, hogy délelőtt hazamegyek. 

Áron kérésére a merülő kosaras olajsütőt is betettem a csomagtartóba, miután kitakarítottam belőle a fáradt olajat és a használt olajsarat.

Hát a délelőttből dél lett, mert közben jött Mikus úr és elhárította a bojler áramellátásának a hibáját. 

Azt mondta, hogy szerinte már ma estére az egész házban lesz meleg víz.

Először a Dömsödi benzinkúthoz vettem az irányt, mert Feri mondta, hogy ott van egy kétállásos önkiszolgáló autómosó. Nagyon jól működött, csak arra kellett ügyelnem, hogy gyorsan végezzem a mosás, mert a 200.- forint hamar lejár. Végül 400.- forintból gyönyörűen le tudtam mosni az autót.

Már ½ 2-kor itthon voltam, felvittem az almákat és a notebookot, de csak a Mannával tudtam találkozni.

Áron órarendje szerint már 3 óra körül haza kellett volna érnie és most már 5 óra is elmúlt és se kép, se hang. Többször is próbáltam telefonon elérni, de a mobilja ki van kapcsolva. Néhányszor már megbeszéltük, hogy ha ilyenkor nem tudjuk tartani a kapcsolatot, akkor felmondom a mobil előfizetését.

Két kisebb csomagom jött Kínából. Az egyik Pizsuék USB-s dugaszoló aljzata, a másik pedig csupa e-roller szerelék.

Kirámoltam a mosogatógépet, hogy egy új adaggal együtt beférjen a merülő kosaras olajsütő is.

Emőke tudni véli, hogy Áronnál egy lány van a dologban. Én örülök annak, hogy Áron megtalálja a neki megfelelő kapcsolatait, de hogy 10 napja nincs rám annyi ideje, hogy megkérdezze: "Apa, hogy vagy?" (ez tíz karakter) azt lelketlenségnek tartom.

Én 13:00 órától vártam, hogy Áron hazaérkezzen a suliból és együtt indulhassunk Dömsödre, de ez nem jött össze. Az indulással nem kellett volna megvárnom a naplementét, mert így néha reflektorozó szembe menetoszloppal kellett megtennünk a távot.

Amikor megérkeztünk Mannának mondtam, hogy vacsorázzunk. Neki tálaltam Félix nedves kaját, száraz kaját, meg frissen kimosott edényben vizet, de ő azt mondta, előbb körülnéz a birtokon.

Középessy István segít nekem megszervezni, hogy néhány nagyon régi kollégával (1965-1970) összejöjjünk egy pohár sörre. Ma írja, hogy Földvári Gyurinak levágták az egyik lábát, a másikért még küzdenek a kórházban. Borzasztó. Szeretnék bemenni hozzá meglátogatni.

Manna még este 10 körül bejött és itt aludt éjszaka velem. Tehát az egyik fiam már megvan.