Teljes időeltolódás. Egészen hajnalig fent voltam, ezért
azután már bőven elmúlt tíz óra mire felébredtem.
Átjött Feri, megnézte a bojler szerelést, de az elektromos
bekötést még nem tudtam megmutatni.
Megmelegítettem a paprikás krumpli utolsó maradékát, de hogy
az egész reggelinek nézzen ki, melegítek utána egy tejeskávét.
Jancsi hívott Thaiföldről. Már csak 2 és ½ hónap van az
indulásunkig. Mondhatom, hogy ő szinte alaposabban készül erre az öthetes útra,
mint mi a Pistivel. Nyitottam egy Thaifold.txt fájlt és elkezdtem írogatni, hogy
miket kell vinnem az útra.
Kicsit kellene foglalkoznom a feladataimmal. Ha mindennap
kimegyek a kocsi beállóhoz és elkezdek sopánkodni, hogy „Te Jó Isten! Mekkora
kupac felfűrészelni való faág van itt!" az nem viszi előbbre a dolgokat. De, ha
10-20 percet rászánok, mint ahogyan azt ma is tettem, és azalatt csak 5-6
nagyobb ágat fűrészelek fel, akkor előbb-utóbb eltűnik a kupac.
Este 6 óra körül rávettem magam és megtörtént az első idei
befűtés a cserépkályhába. Gondoltam ezzel is a segítségére leszek az elektromos
kazánnak.
Kilenckor, amikor lementem vacsorázni, a cserépkályha
már teljesen átvette az uralmat a ház fűtése felett. Az elektromos kazánt a
szoba-hőmérsékletével lekussoltatta.
Nagy örömömre és meglepetésemre telefonált Z.K. János és
holnap délelőtt a feleségéve eljönnek meglátogatni Kecskemétről.
Még nem is tudom, hogy mivel fogadjam őket. Szerintem a
Dunaparti séta után elviszem őket a „Kukacos”-ba megebédelni.
Azért jó, hogy Feri itt hagyta a rollert, mert János
biztosan nem csak a villanyautót szeretné kipróbálni, hanem a rollert is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése