Banki adategyeztetés

Úgy terveztem, hogy ha már megnéztem a levelezésemet és mindent illően megválaszoltam, akkor elindulok az Ádámfi Zsuzsa vezette német társalgásra.

Nem sokkal ½ 11 után oda is értem. Mindenkinek kellett tartania egy rövid beszámolót az otthoni feladatairól. Az enyém könnyű volt, mert csak a legyőzhetetlen rendetlenségről kellett mesélnem.

Utána elgurultam a Budapest Bank MOM parki fiókjába, hogy mit tehetek, mert napok óta kapom a fenyegető leveleket tőlük, ha október 31-ig nem rendezem az adategyeztetésemet, akkor másnap már nem fogok tudni utalásokat indítani a bankszámlámról és a bankkártyám sem fog működni.

A bankban elnézést kértek a zaklatásért és megnyugtattak, hogy mindez rám nem vonatkozik, mert a Bankjuknál nincs sem a vállalkozásomnak számlavezetése, sem pedig Önkéntes Nyugdíjpénztári számlám.

Még ott a MOM parkban ettem egy kolbászos krumplilevest és egy borzas csirkemellet tzatziki salátával. Ez utóbbinak a felét becsomagoltattam és hazahoztam Áronnak.

Amikor a Gazdagrét aljára értem, letettem az autót a Penny parkoló töltőjénél és a 139-es busszal mentem haza.

Áron elégedetten nyugtázta, amit hoztam, de még nem kezdett hozzá.  

Még nem ment le a nap, amikor lementem az autóért, Áron közölte, hogy mire visszaérek ő már nem lesz itthon, mert találkozik egy barátjával, de 7-re hazajön.

Én még elmentem a CBA-ba. Vettem sajtot, császárszalonnát, sört és unikumot.

Hazajövet „hangos” levélváltásba keveredtem pizsuval, amiért a tanaira hivatkozva mondtam le sorra a jószolgálatimat.