Dominika könyve

20200312 csütörtök

Áron azzal indult el, hogy ma este későn jön haza és a hétvégén se számítsak rá, mert a barátjánál alszik. Azt, hogy hol, kinél, azt nem közölte.

Összecsaptam egy reggelit és elkezdtem csomagolni.

Átutaltam a Telekom számlát.

Csak délben tudtam elindulni, mert a konyhát nem hagyhattam hátra Áronnak úgy, hogy minden szanaszét van.

Elfele menet kinyitottam a postaládát, amiből húsz deka öröm hullott ki. Megérkezett Dominika harmadik könyve. Ő biztosan nem is tudja, hogy ezzel milyen nagy örömöt szerzett nekem.

A 4-es  metrón és az 1-es villamoson még ki sem bontottam a csomagot, tartogattam a Volán buszra, amivel egy órát fogok  utazni Dömsödre.

Rossz, hogy még mindig nincs készen az  autóm, de ebben az a jó, hogy több időm van olvasni.

Az angol ilyenkor idiomatikusan azt mondja, hogy: "Every cloud has a silver lining" ami szó szerinti fordításban úgy szól, hogy :Minden felhőnek ezüstös a széle, de valójában azt jelenti, hogy "Minden rosszban van valami jó."

14:45-kor indult a Dömsödi busz. Az első dolgom az volt, hogy elővegyem a könyvet és olvassam.

Dominika nem egyszerűen író, hanem egy költő. Már az első oldalakon olyan gyönyörű kifejezéseket tanulok tőle, mint "kortyolgatni az
életet" stb. Arról nem is beszélve, hogy abból is érződik az olvasóival szembeni szerény, ha nem is alázata, de minimum tisztelete, hogy az "Olvasó" szót még a mondat közepén is nagy "O"-val írja.

Az, hogy ez nem ment át az én korrektúrázásomon, azért nem látszik rajta, mert ameddig elolvastam, szinte hibátlan. Néhány apró stilisztikai javítani valót találtam, de szinte elenyésző. Mire a második kiadás elkészül, azokat is összegyűjtöm és megírom neki.

Megérkezve Dömsödre, még mindig sütött a nap, de már indult lefele aludni.

A megállóval szembeni Pékségben kerestem hagymás cipót, de csak fokhagymás bagettet kínáltak helyette. Nem baj, egyszer azt is meg kell kóstolnom.

Rövid 15 perces séta. A házban kicsit hűvös volt, de azonnal bekapcsoltam a fűtést.

Megírtam Dominikának a köszönő levelemet a könyvért, utána tartottam Stefikének egy online német órát Viberen keresztül.

Vacsorára még mindig tellett  a sült csülökből, sőt meg sem ettem mindet.