Visszajött a tél

20200323 hétfő

8-kor ébredtem. Lemegyek reggelizni és bár elolvasom a híreket, de nem engedem, hogy a terveimet keresztülhúzza a pánik és az időjárás.

Elmegyek a BarkácsBoltba és megveszem a negyedik kantnilécet (más néven pipaléc).

Az idő, ahhoz képest, hogy a tegnapi napsütés még azt ígérte, hogy mindjárt itt a nyár, elég borongós. 1 fok celsius van, szállingózik valami és fújdogál a szél, vagyis igazi tél van.. Az első 50 méter után vissza is fordulok, hogy felvegyek még egy réteget magamra. Azt már nem is értem, hogy mitől nem fog lefagyni a kezem visszafelé jövet, amikor azt már nem tudom a zsebembe dugni, mert valakinek a pipalécet is hoznia kell majd.

Amin nagyon meglepődtem, hogy a helyi Gyógyszertárban, a napi hírekkel ellentétben (hogy már az egész ország el van látva elegendő védőfelszereléssel) se védőmaszkot, se kézmosást helyettesítő fertőtlenítőt  nem lehet kapni, egy hete kifogyott.
Azt már senki ne kérdezze meg, hogy ezzel az egyenként beengedett vevők miért csak a 20-25 perc hidegben való sorban állás után szembesülnek odabent. Miért nem lehet az ajtóra kifüggeszteni egy táblát: "AZ ARCVÉDŐ MASZK ÉS  A KÉZFERTŐTLENÍTŐ ELFOGYOTT."

Útközben kitalálom, hogy majd a kínai boltban kezdek és ott vásárolok egy kötött kesztyűt.

Minden így is történt. A kínai boltban megvettem a kesztyűt (990.-), a Barkács boltban a 35 x 35-ös pipalécet és egy garnitúra bőrlukasztót. ami már nagyon hiányzott a szerszámkészletből.

A CBA-ban vettem még 2 darab hegyes csípős  paprikát, majd irány haza.

A kétszer 20 perces séta nagyon rám fért, de még a vadi új kötött kesztyű ellenére is átfáztam.

Hazaérve a 22 fokra befűtött ház, az unikum és a reggeli mellé fogyasztott forró tejes kávé mind segítettek abban, hogy hamar visszatérjen belém az élet.

Amikor már rendeztem a soraimat elkezdtem a mai olasz Duolingót, mert abban nagyon el voltam maradva.

Később, amikor odakint a hószállingózás átment hóesésbe, idebent pedig már kellemes meleg volt, elkezdtem keresgélni a neten, hogy hol tudnám elsajátítani a Python programozási nyelvet, amit később, a már meglévő Raspberry Pi-m segítségével a majdani Aquaponia rendszerben távolról is megbízhatnék egyszerűbb feladatok ellátására.

Mire észleltem, hogy milyen nagy és sötét erdőbe keveredtem, úgy voltam vele, hogy én mint síelő már sok piros és néhány fekete pályát is megjárva láttam már ennél sokkal nagyobb és sötétebb erdőt is és a fogorvosi széket valamint a szemműtétet kivéve sose szartam be, mindegyikből élve kikerültem.

Most a legfontosabb, hogy a koronavírust ússzuk meg, a többit mint egy kis útszéli pocsolyát majd átugorjuk.

Vacsorára a megmelegített rakott krumpliból falatoztam. Előtte persze unikum, utána sör.