20200730 csütörtök
Már 6-kor felébredtem, de még egy órát vaciláltam, hogy érdemes-e az egész délelőttömet oda-vissza utazgatással töltenem csak azért az egy-két csomagért, ami Budapesten maradt. Végül úgy döntöttem, hogy előbb kényelmesen megreggelizünk Áronnal és csak utána indulok el.
8-kor szóltam Áronnak, hogy a reggeli tálalva. Azt mondta, hogy majd megnézi. Mindkettőnknek szalonnás hagymás tükörtojást készítettem. Neki kakaót, magamnak tejeskávét mellé.
Én egyedül reggeliztem és elindultam Budapestre. Még meghagytam, hogy kb. 5 óra múlva érek vissza és akkor készítem majd el az ebédet.
Gazdagrétre érve becsöngettem Katikához a csomagért, amit Áron helyett átvett.
Közben hívott a kézbesítő Dömsödről, hogy hiába csönget, senki nem jön elő, pedig az utcáról hallja, hogy a házban szól a csengő.
Busz fordultával indultam vissza Dömsödre. A buszon Tánja ukrán lány ült mellettem. Beszélgettünk volna, de ő ugyanolyan rosszul beszélt magyarul, mint én oroszul.
Amint megérkeztem, elkezdtem készíteni az ebédet. Sült sajtos korong készült, hozzá petrezselymes krumpli, mindez kovászos uborkával tálalva.
Közben megkérdeztem Áront, hogy miért nem engedte be a postást. Azt mondta, hogy ő nem hallotta a csöngőt. Én meg nem vagyok rendőrségi nyomozó, hogy megállapítsam, ki nem mond igazat és nem lehetek egyszerre két helyen.
Áronnak, ahogyan a reggeli, az ebéd is nagyon ízlett.
Az eredeti terv, hogy Áron kedd reggel érkezik és a hét végéig marad, akként módosult, hogy csak szerda este 8-kor érkezett (hajnali 4-ig Internetezett) és ma (csütörtök) csak későn kelt és miután megebédelt, visszaindult Budapestre.
Én még este hétkor locsoltam, mert abban bízom, hogy előbb-utóbb beindul a konyhakert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése