20201025 vasárnap
Majdnem délig lustálkodtam és csak a laptopommal voltam elfoglalva. Na jó, volt abban hasznos is, mert sokat haladtam a Duolingo franciában.
Kezd visszatérni a valahai francia tudásom.
Megnéztem a bélyegező szobában, hogyan reagáltak a palánták a tegnapi befűtésre. Tetszett nekik, mert már három pohárban is kikeltek a
magok. Ha ma hazamegyek, öntök a tálcájukba elegendő vizet.
1/2 12-kor végre lementem dolgozni és enni valamit. Az este elzárt cserépkályha egy áldás, még mindig meleg volt.
Kimegyek a kertbe, hogy az utolsó darab fa is felkerüljön a rakatra. Kint már "a nap sem tündököl." /:Máté Péter:/ és az időkép szerint a maximális hőmérséklet is csak 14 fok lesz. Éppen ideje volt a tüzi akác beszerzésnek, hogy a cserépkályha rá tudjon segíteni az elektromos kazán központi fűtésére. Most már egyre jobban látszik, hogy a tél közeleg.
Kettőkor elkezdem az összerámolást. Átmegyek a kis hátizsákkal, hogy a gyerekeimnek szedjek almát és körtét. Még az érett csipkebogyóból is szedek egy kisebb üvegre valót.
Hazaérve a megszokott rendetlenség fogad, viszont Áron készített egy finom tejfölös csirkecombot tésztával, ami annak ellenére nagyon jól esett, hogy én a népligeti buszvégállomáson már bekaptam egy szelet pizzát.
Áron azt kérte, hogy az almákat ne a hűtőbe tegyem, mert az takarítás alatt áll, hanem inkább vigyem ki az erkélyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése