Megint későn keltünk. Odakünn már tombolt a hőség. Nagy munkamegosztással kezdődött a nap. Áron hordta a vizet a huzikába, Emő rendet csinált, én pedig készítettem a reggelit. A kiadós reggeli után következett a tenger. Amikor már jól kiuszkáltam magam, akkor a notebookal a hónom alatt elköltöztem a recepcióhoz, ahol a wifi hotspot van. Behoztam a többnapos blogbejegyzési lemaradásomat, ami csak annyit jelentett, hogy az offline bejegyzéseimet online befűzöm a blogjaim közé. Utána összeszedtem Emőt és bevittem a Kauflandba. Áronnak nem volt kedve velünk tartani, mert más programot talált ki magának. Itt elkövettünk egy közepes bevásárlást és vettünk az ATM-ből újabb 1000 Kunát, majd rohantunk vissza befejezni az ebéd készítését.
Csabi telefonált, hogy szívesen lemennének Dömsödre, ha még áll az ajánlatunk, adjam meg a paramétereket. Sikerült megszerveznem B. Ágival, hogy beengedje őket.
A körömpörkölt még Emőnek is ízlett, pedig ő nincs különösen oda a cupákokért. Késő délután olyan helyen fürödtünk, amit Áron fedezett fel és ott nincs akkora tömeg. Este még küldtem Csabinak e-mailen egy részletes használati utasítást a dömsödi házhoz.
Azon gondolkoztam, hogy mitől érezzük magunkat ilyen felhőtlenül jól. Talán azért, mert annyira keressük egymás kedvét. Arra kellett rájöjjek, ha valaki ötven fölött szeretné összekötni az életét valakivel, annak nagyon meg kell tanulnia odafigyelnie a másikra. Addigra az emberek többségében kialakultak megkövesedett szokások, amiket csak a szeretet tud oldani. A fő szabály, hogy az ágyban és az asztalnál keresni kell a másik örömét, miközben fontosabb és jobb adni, mit kapni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése