Norciék Horányban

Ahogyan az a lusta üdülőknél szokás, későn keltünk. A nagy reggeli készítése, nagy
munkamegosztással. Reggeli után beszélgetés az asztal körül. Történetek és viccek Áron
megrendelésére.
Tanulva abból, hogy az elősátor felállítása milyen bonyolult volt, így felépítve egy alkoholos
filctollal összeszámoztam a csöveket.
A délelőtt a tenger. A debreceni szomszédok bementek Opátijába, nekünk pedig
felajánlották a tengerre néző teraszukat, ahonnan csak néhány lépés a sziklákon és már
csobbanunk is. Ezzel egyszerűen nem lehet betelni. Áron közben a másik szikláról
horgászott. Fogott is két halat és el is kezdte tisztítani, de a felénél átadta a feladatot.
Az idő délutánra fordult, ezért feljöttünk és elkezdtük készíteni az ebédet. Kelkáposzta
főzelék lesz razsnyicsivel.
Rendbetettem online elmaradásaimat. Megírtam, illetve megválaszoltam elmaradt
leveleimet. Közben sakkoztam és sikerült beszélnem Norcikámmal, akik szerencsésen
megérkeztek Horányba. Gondoltam, hogy Norcikámnak nem volt egyszerű Bristolból a
négy gyerekkel  át a csatornán egészen Horányig vezetni az autót, még akkor sem, ha
közben, mint azt tervezte Frankfurtban megpihentek egy éjszakára. Megbeszéltük, hogy
július 20-án meglátogatjuk őket Horányban. Már alig várjuk, hogy láthassunk mindenkit,
mindenek fölött Jankát, akit eddig még csak fotón láttunk. Ott majd pontosítjuk, hogy mikor
tud Áron velük tölteni egy hetet és mikor jönne Leó hozzánk Dömsödre. Vacsora után
elkezdtem leírni az egyik elképzeléseimet, mert amíg csak a fejemben motoszkált, addig
vajh keveset haladt a megvalósítás felé. Emő sokat segített benne, mert ő már azt is
megtapasztalta, hogy amikor némelyik elképzelésem kudarcba fulladt, annak mik voltak a
gyerekbetegségei. Ő a fő problémát abban látja, hogy túlzott bizalommal játszom ki az
összes kártyámat és így amikor már teljesen védtelen vagyok, legtöbbször lenyúlják a
javaslataimat. Való igaz, hogy a legutóbbi BKV-s javaslatommal is ez történt.
Még egy  kora esti tenger, azután vacsora és lefekvés.