A nemzetközi helyzet és a lustaságunk fokozódik. Negyed tízkor nyitottuk ki a csipás szemünket és fél tizenkettőre már be is fejeztük a reggelit. Áron, ha nem is jókedvében, de kiment felszedni a földről a lehullott almákat. Emővel éppen arról beszélgettünk, hogy a hét valamelyik napján be kell fejeznünk a huzika kirámolását és tisztogatását, mert N. Feriék vasárnap indulnának vele az Adriára, amikor is csengett a telefon és éppen Feri hívott, hogy akkor mikor és hogyan legyen az átadás. Hát ilyen coincidence pedig nincsen. Ezt a nevet, hogy Feri egész héten nem ejtettük ki és most, pont a mondat közepén cseng a telefon. Ez velem már máskor is megtörtént, és túl gyakran előfordult.
Zsófi néni letelepedett a gyümölcsös telkükön egy székre és így személyesen felügyelte, hogy el ne lopják a termést. Amíg mi az Adrián voltunk, addig, állítólag egy cigányember kétszer is fordult a biciklijével és a majdnem teljesen érett őszibarack termést nagy szatyrokkal felszerelkezve elvitte. Nagyon odavoltam a történtek miatt, mert mindig látjuk, hogy milyen sokat dolgoznak a jó termésért. Nem tudtam mással vígasztalni Zsófi nénit csak azzal, hogy vittem át neki egy adag jéghideg görögdinnyét. Magyarázatként, hogy ezt miért tettem, csak annyit tudtam mondani, hogy : "mert nagyon erősen süt a nap."
Kora délután elkezdtük a pakolászást, de így is csak három óra után tudtunk indulni. Béláékhoz négyre érkeztünk. Azonnal neki kezdtünk Emő Blade-jének a bővítéséhez, amit eddig egyedül azért nem tudtam elvégezni, mert halottak voltak a kártyaolvasóim. Hazafelé vettünk egy nagy sárgadinnyét a vacsorához.
Itthon az első dolgunk az volt, hogy megnézzük milyen lett Emőke lakása. Emő felment, hogy ott is körülnézzen. Addig én gyorsan felszereltem Emőkének a festésre leszerelt két polcát, majd elkezdtem készíteni a csirkepörköltöt. Mire Emő lejött, neki már nem volt más dolga csak elkészíteni a nokedli köretet.
Közben telefonált Sz. István, hogy megjött Thaiföldről és itt vár minket a Lottó presszóban. Mondtam neki, hogy vacsora után leszaladunk.
Négyen ültünk az asztalhoz és nagyon finomat vacsoráztunk. Mire leértünk a Lottó presszóba Sziszi már hazament, de azt üzente, hogy holnap kettőkor ismét itt lesz.
Emővel úgy tettünk, mint a fiatalok és csak egy nagy nyáresti séta után tértünk haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése