2012. július 31., kedd

It's a hard day night

Ma reggel arra ébredtem, hogy rám tört az elcsúszás veszély. Ha ma nem végzem el az elmaradt és  kijelölt feladatokat, akkor elcsúszom és nem fogom tudni behozni. Nyolckor kergettem ki magam az ágyból és azonnal hozzákezdtem megrajzolni, majd scannelni és kinyomtatni az árbocgyök adapter rajzát. Egy fél pipa a hatból, mert még fel kell hívni Ellit, hogy mikor tudjuk ezt elvinni a Ferinek megesztergálásra. Emő leült a számítógép elé, mert neki is voltak elmaradásai.
Végre rászántam magam és elővettem a "Kóka" dossziét. Felhívtam a tulajdonostársam és megbeszéltem vele, hogy megszerzem a kókai ház kulcsait és lemegyünk megnézni a házat, hogy legalább legyen valami sejtésünk, hogy mit is lehet vele kezdeni.
Délután háromra beszéltük meg a Pátyi kiruccanást, de akkor még úgy volt, hogy négyen szálljuk meg Elliéket (Emő, Csabi, Áron és én). Később Áron kivonta magát a forgalomból és inkább Ilihez szeretett volna menni. Ebből egy kis zsarolás lett, mert bejelentettem, hogy csak akkor mehet Ilihez, ha rendesen megebédel (a maradékokból állítottam össze az ebédet) és rendet csinál a szobájában. Tamás hívott, hogy szüksége lenne egy mike-ra, hol vegye. Mondtam, hogy mi ma még beugrunk az Auchanba és majd én veszek neki egyet. Egy füst alatt megbeszéltük, hogy ma este felmegyünk S. Laciékhoz, de a részleteket én szervezzem meg. Felhívtam Lacit, hogy felmennénk hárman, de csak akkor, ha megígérik, hogy nem traktálnak minket vacsorával. Laci ezzel rögtön egyetértett, Tamás pedig mondta, hogy azért nem bánná, ha mégis lenne valami finomság.
Áron felment Ilihez, mi hárman pedig elindultunk Ellihez. Egy csomagban vittem az összes szörf gyök alkatrészt és egy műszaki rajzot Ferinek, hogy meg tudja esztergálni az adaptert a gyerek szörfárbochoz. Csabi hozta a kiszakadt menetű kerékpár pedálját, hogy megtömjük Ferit is egy kis munkával. Több mint egy órát töltöttünk Pátyott. Visszafele több helyre is beugrottunk. Emő vett a Csabinak egy elegáns cipőt és egy hosszúnadrágot, mert holnap egy fontos állásinterjúra megy. Én vettem Tamásnak egy mike-ot, magunknak pedig egy antenna erősítőt, amiből egy kis bonyodalom támadt, mert az árcédulán feltüntetett árnál 900.- forinttal többért számolta a pénztár. Mire Emőék odaértek, már javában folyt a vita közöttem és a vevőszolgálatos között, de végül lejött a főnök és az helyretette az ügyet. Emő szerint ebből én már sportot csinálok, szerintem pedig a saját érdekükben ők figyeljenek jobban oda.
Utána 3300.- ért bekaptunk valamit a Mekiben (csak Áron meg ne tudja). 
Itthon alig, hogy elkezdtem a lazac előkészítését, csörgött a telefon, Hogy Tamás megérkezett értünk. Még csak a lazac fejekkel voltam készen, azok már a mélyhűtőben voltak. A többit betettem a hűtőbe, hogy majd holnap folytatom. Emő hozott egy nagy üveg francia hagymalevest.
Tamás örült a mikrofonnak és alig késtünk egy kicsit Laciéktól. Laci egyedül volt otthon. Nagy görögdinnye volt vacsora helyett, de mi elfogyasztottunk előtte egy tányér hagymalevest kenyérrel. Mint kiderült Csabi barátnője készítette. Mindannyian csókoltatjuk Pannit.
Később Fruzsina és Évi (Laci huga) is megérkezett és akkor már jobbra fordult a sorunk. Előhozott valami nast és agy fél üveg finom pálinkát és egy fél üveg unicum-ot. Éjfélre minden elfogyott és bár nagyon jól éreztük magunkat, berekesztettük az ülést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése