2012. július 5., csütörtök

zsidó népmesék

Reggel Emő főzte kávéval kezdtünk. Áront csak nehezen lehetett felkelteni a tegnapi kései lefekvése miatt. Kiköltöztettem a grillsütőt és a vasplatnit. Egy háromtojásos, hagymás, szalonnás rántottával avattam fel. A reggeli után Áron elment barátkozni egy német gyerekkel, így egy kicsit kettesben lehettünk Emővel. Amikor Áron visszatért, nagy lelkesedéssel mesélte, hogy milyen jó volt, hogy a német tanulmányait használhatta. Képzeld Apa, hogy a fiútól milyen új szavakat tanultam. Például a der Krebs és a Netz. Akkor jöttem rá, hogy a horgászhálóra ugyanazt a szót használják a németek, mint mi a teniszben a neccet. Utána beszédbe elegyedtünk a szomszéd holland házaspárral, akiktől, amikor felszedték a sátorfájukat egy unicummal búcsúztunk el. Amikor elmentek, átpozicionáltunk a huzikát és az autót. Nekik köszönhetően pont olyan helyünk lett, amilyenre vágytunk. Ennek örömére elővettem az elősátrat és elkezdtük felépíteni. Áron tengerezett, Emő pedig sokat segített. Mire elkészültünk, már alig bírtuk a kánikulát, rohantunk hűsűlni a tengerben. Másfél óra úszkálás után Áron búvárkodni hívta Emőt, én pedig bementem, megsütni a lazacainkat. Emő, már az elősátorral, rendezett körülményeink között terített ebédre. A sült lazacot köret nélkül, csak a maradék görög salátával és a saját készítésű kovi ubival ettük, hozzá  a  tegnap beszerzett Vranacot iszogattuk.  Felhívtuk Nóra nagyit és Emő beszámolt az eddig eltelt időnkről. Örült, hogy hívtuk és kérte, hogy máskor is tegyünk így. Közben feltettem a holnapi ebédre szánt körömpörköltöt főni. Áron joggal ragaszkodott ahhoz, hogy az ő narancsitalával is koccintsunk. A könnyű ebéd ellenére elpilledtünk és engedve az álmosságnak aludtunk egyet délután. Arra ébredtünk, hogy Áron elhozta bemutatni a frissen szerzett horvát barátait. A vacsora elmaradt. Helyette Emő könnyű kávét és aprós üteményt tálalt. Két parti backgammon következett Áronnal, aminek 1:1 lett az eredménye. Áron kitalálta, hogy ölelkezzünk egyszerre hárman. Ő ezt csoporos ölelkezésnek nevezi és én azt találom belőle kiolvasni, hogy szeretné, ha így nézne ki az új család. Lefekvéskor még odabújt a mi ágyunkra. Emő felolvasott neki néhányat a zsidó népmesékből. Talán a délutáni alvás miatt először este 11-kor vettük észre, hogy későre jár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése