2012. július 21., szombat

Végre kipihenhetjük az Adriát

Hűvös reggelre ébredtünk, de itt Dömsödön még a szomorkásabb időben is jó lenni. Nyolc körül elindultunk a piacra. Eddig soha nem látott nyüzsgés és forgalom fogadott. Emő, azt mondta, azért vannak ma itt olyan sokan mert nyár van és sok embernek van itt  a hétvégi háza. Na mindegy, mi nem zavartattuk magunkat. Bevásároltunk a piacon.  Vettünk, de csak nekem egy fokhagymás, tejfölös sajtos lángost. Egy lángos valamikor 100  és 200 forint között volt, most 500. Nekiláttunk a kúp alatti reggelinek, majd szabad foglalkozás. Én leáztattam egy kis adag bélyeget, elkészítettem a huzika letört polcának a tartóját, Áron újabb könyv olvasásába kezdett, Emő pedig felment a netre.
Emő elkészítette a már korábban zseniálisnak ismert spenótját, én pedig kirántottam a mélyhűtőből négy csirkecombot és kirántottam a spenóthoz. Az ebédet a kúp alatt tálaltuk, pedig az idő nagyon lehült tegnap óta. Utána átvittem a csontokat Rokkónak, aki a nagy táncolással és farkcsóválással jelezte, hogy nem felejtett el. Egy órát cseverésztünk Gabikáékkal és Feri bácsival.
Délután az Interneten keresztül tartottunk egy kőrsétát az 50 cm széles hűtőszekrény piacon és kb. egyórai keresgélés után meg is rendeltünk egyet Emőkének az újonnan kifestett lakásába.
Késő délután Emő és Áron kardoztak a kertben. Nagyon jó, hogy minden szempontból annyira jól kijönnek egymással.
Este felé befejeztük a tegnapi film nézését. Arra is tellett, hogy a számítógépen pótoljam az elmaradásaimat, feltegyem a preluki fotókat a dropboxba és egy partit sakkozzak. Emő figyelemmel kisérte az egyik jól sikerült partimat.
Áront csak nagyon későn lehetett az ágyba parancsolni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése