Csak ketten mentünk a piacra. Áron a tegnapi késői lefekvés miatt reggel nyolckor még nem volt üzemképes. Tojást, szőlőt és sört vettünk. Piac után kezdtük a reggelit készíteni. Éppen befejeztük a kúp alatt a kajálást, amikor megjött G. úr a TV szerelő. G. úr megállapította, hogy a tetőantenna erősítőjében meghalt a panel.
Délelőtt Áron elment horgászni, én a lazacot készítettem elő a mélyhűtésre, Emő pedig ebédet főzött. A zöldséges csirkeleves finom lett, de a spenótos rétesnek nem sült meg a közepe. Emő felszeletelte és a tepsibe fektetve mégegyszer betette a sütőbe. Délután Áron úgy ment horgászni, hogy a lelkünkre kötötte, látogassunk oda. Oda is mentünk. Áron ott össze ismerkedett helyi fiatal horgászokkal és együtt űzték az ipart.
Emővel elmentünk sétálnin, a Gesztenye sor és a holtág között meglátva azt a sok elhanyagolt betonasztalt, szerettük volna megváltani a világot. Milyen szép sétányt lehetne itt kialakítani. Elég későn tértünk vissza Áronhoz. Lassan már kezdett sötétedni, így azután együtt tértünk haza. Az este is hamar elszaladt. Áront olyan későn lehetett csak ágyba parancsolni, hogy akkor már nem engedélyeztem, hogy vacsorázzon. Még nem tudom, hogyan fogom szeptemberre a bioritmusán ezt a négy órát kiigazítani.
Éjfél fele feküdtünk le, de váratlanul megjelent a szúnyogok sisere hada és ezért sokáig nem tudtunk elaludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése