Akkor ébredtem fel, amikor Emő, már teljes díszben (glancparádéban) indult dolgozni. Bentről felhívott és kiadta a feladatokat. A reggelihez feltálaltam egy kis korábban készült almapürét, de Áronnak nem ízlett. Az is lehet, hogy már egy picit beindult. Meg kellene változtatnunk az almafeldolgozó üzemünk technológiáját, ha nem akarjuk, hogy az a rengeteg alma kárba vesszen.
Délelőtt még egy kazettát katalógizáltam, majd elkezdtem az összepakolást.
Úgy kellett készülnünk, hogy Dömsödről már nem fogunk hazajönni, hanem egyenesen Áron évnyitójára megyünk, amit éppen vasárnap délután öt órakor tartanak és Áronnak, mint énekkarosnak már négyre bent kell lennie, ami azt jelenti, hogy Dömsödről három óra előtt el kell indulnunk. Nem tartom nagyon jó ötletnek, hogy a nyarunk utolsó hétvégéjét a kelleténél korábban meg kell szakítanunk, de igyekezni fogunk alkalmazkodni az iskola rendjéhez. Betettem tehát mind a kettőnk ünneplő ruháját is az autóba. Bekosaraztam az alapvető élelmiszereket és előkészítettük a szállításra Áron biciklijét is.
Möci kettő körül érkezett haza és azonnal összekaptuk magunkat, hogy indulhassunk. Mindent bepakoltunk és a bicajt is felszereltük.
Az első állomásunk a TESCO volt. Vettünk egy egész grillcsirkét, harcsagerincet, fokit, étolajat, szójaszószt, lapsajtot, párizsit és feta sajtot, unicumot, sört . Magyarul, felvásároltuk a fél TESCO-t. Áronnak egy hotdogot, nekem egy kávét, és beneveztünk a TESCO kostolóba. Ott sokkal kisebb lazacot adtak kaporral, mint amilyeneket mi szoktunk enni. Szigethalmon is pakoltunk az autóba: kovászos uborka, zöldbab, citrom, kapor, újhagyma, jégsaláta. A kis kék kosár csak véletlenül maradt nálunk.A következő állomás a Burek volt. Emő ki sem szállt az autóból, mondván, hogy ő nem kér semmit. Mi Áronnal vettünk kemencés lángost és almás pitét. Az autóba visszaülve azonban kiderült, hogy már senki nem bírja ki Dömsödig és elkezdtük falni a vásárolmányt.
Megérkezve a bázisra rögtön nekiálltam készíteni egy görög salátát, amit azután a kúp alatt fogyasztottunk a felforrósított grillcsirkével. Még vacsi előtt beerősítettem a purhabbal a konyhaszekrény ajtajának a zsanérjait, de sajnos nem használtam hozzá se nylon zacskót se ahhoz hasonló védőkesztyűt, így azután mire befejeztem, lemoshatatlan és levakarhatatlan purhab keményedett a kezemen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése