Korán kellett kellnünk, mivel vártuk a vízvezeték szerelőt. Laci bácsi pontban 8-kor megérkezett és azonnal hozzálátott a radiátor cseréhez. Még a szivattyút is megnézte, hogy az meg miért csöpög, de azon nem tudott segíteni.
Közben elkészítettem a reggelit és a kúp alatt tálaltam. Beáztattam a zöklbabot és kiteregettem a leáztatott bélyegeket. A tegnapihoz képest sokkal jobb idő lett és a nap is melegen sütött. Megjelent M. Marika és elvitt egy nagy kosár almát, aminek nagyon örültünk.
Elkezdtük a zöldbab pucolását. Áront is sikerült bevonni a munkába. Áron javasolta, hogy alakítsunk láncot és más végezze a végek lecsipegetését és más a feldarabolását. Fel is tettem főni, Emő instrukciói szerint sóval és néhány gerezd fokhagymával.
Még délelőtt nekiálltam az oszlop festésének. A festékboltos azt javasolta, hogy az első réteget hígabb festékkel végezzem, mert, akkor azt az eternit cső jobban beissza. Így azután csak egy oszloppal lettem és csak félig készen.
Ma korán kell hazaindulnunk, de arra még maradt időnk, hogy Emővel egy gyors oda-visszát ússzunk a Dunában.
A zöldbabba Emő tett még a kertből frissen szedett zellerlevelet, én pedig elkőszítettem a behabarót megkutyulni. Tejföl, liszt, fokhagyma zúzalék és petrezselyem. Gyorsan behabartam és a maradék grillcsirkét fölforrósítva tálaltam. Rég nem ettem ilye finom zöldbab főzeléket.
Gyorsan összepakoltunk mindent és indultunk az évnyitóra. Áront négy óra előtt tíz perccel sikerült kitennünk a suli előtt, ert neki egy órával korábban kellett megjelennie, mivel énekkaros. Mi még hazaugrottunk és csak ötre mentünk vissza. Már éppen szólt a himnusz, amikor betoppantunk, de ezt senki nem vette észre. Minket főleg Áron énekkari szereplése érdekelt, de az ünnepi beszédet is figyelmesen hallgattuk. Ami lényeges volt, hogy holnapra 15.000.- forintot be kell vinnie Áronnak tankönyvekre és szeptember 11-én szülői értekezlet lesz. Az érdekeltekkel megbeszéltem, hogy az első német gyakorlás szeptember 18-a kedd.
Az évnyitó után Emő ment a Gyülekezetbe, mi pedig Áronnal felmentünk Krisztáéhoz. Kaptunk néhány, a Bálint által kinőtt holmit. Kriszta ugyan szabadkozott, hogy ez nekünk nem sértő-e, de mi örültünk. Áron ott annyira jól érezte magát, hogy amikor én már elbúcsúztam, ő még kérte, hogy egy negyedórát maradhasson.
Az autóból felhoztam a két nagy zacskó almát és felvittem Ilinek, hogy válassza ki melyiket szeretné megtartani.
Az első esti lefekvés még nem ment simán. Az új házirend szerint 8-kor vacsora, 1/2 9-kor zuhanyozás és 9-kor villanyoltás. Az eddigi rend egy fél órával korábban kezdődött.
A VHS kazetták katalogizálása közben volt szerencsém belenézni az Üvegtigris 3 vagy 4-be. Ez a tipikusan olcsó és silány humorú magyar burleszk, amiben egyfolytában isznak és bazmegeznek nem emeli a magyar filmgyártás szinvonalát a cseh vagy a francia filmek szintjére. Pataki Ági is csak a hirtelen pénzvisszaáramlás reményében lett producere egy ilyen, egyébként tehetséges szinészeket is felvonultató filmnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése