Kora reggel lejött Emő, de csak azért, hogy megpuszilgasson és már száguldott is tova én meg visszaaludtam. Áronnak ma nem volt tanítás a suliban. Mind a ketten későn keltünk. Azt mondta, hogy ő is jól kialudta magát. Reggeli után elkezdtünk készülődni Dömsödre. A régi 20-as SCHWINN Csepel biciklijéről leszereltem az oldaltámaszt és feltettem az új 24-esr WHEELER-re. Azután a régit levittük fényképezkedni, hogy feltegyem a netre eladásra. Fel is tette a vaterára és a jófogás.hu-ra.
Mire Emő hazaérkezett, mi már mindent bepakoltunk az autóba. Elég korán sikerült elindulnunk, de mire végeztünk a TESCO-ban ugyanannyit vesztettünk a réven, mint amennyit nyertünk a vámon.
Sanyi nem volt bent, szabadnapos volt, de azért vettünk két kiló lazacot. Igaz, hogy már ötszörösére emelték fel az árát, de még így is megéri.
Sajnos elhanyagoltam az autót, pedig 60000 km-nél jelezte, hogy szervizbe kellene vinnem, de gondoltam ráér. Most, hogy már jóval átléptem ezt a határt, egyszer csak megszólalt az egyik hátsó tárcsafék betétje. Sürgősen el kell vinnem szervizbe, ha nem akarom, hogy a tárcsát is ki kelljen cserélni.
Áron mielőtt elaludt az autóban kérte, hogy Dömsöd előtt ébresszük fel. Így is történt, de a Bureknél csak mi szálltunk ki, Áron nem.
A bázison mindent kipakoltunk. Én gyorsan begyújtottam a cserépkályhába, Emő pedig készítette a vacsorát. Ma már nem volt kedvem nekifogni a lazacok előkészítésének, ezért elhalasztottam holnapra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése